Hogy fertőz a koronavírus?
A vírus cseppfertőzéssel terjed emberről emberre. Magát a koronavírust zsírburok veszi körül, és jellemzően a szétporlasztott nyálcseppekhez tapadva, a levegőben aeroszolként lebegve terjed beszéd, köhögés vagy tüsszentés után. Belélegezve, vagy ha kézről szembe vagy szájba kerül, akkor bizony elkaphatjuk a vírust.
Jó tudni, hogy a vírus nem csak közvetlenül a levegőből kerülhet be a szervezetünkbe, hanem közvetve is. A vírus megtapad a tárgyak felületén, és bizonyos ideig életben marad. Ha ilyenkor az ember a fertőzött tárgyhoz ér - pl. mobiltelefon vagy távirányító -, majd a szájához, szeméhez nyúl, máris megfertőzte magát. A vírus addig fertőzőképes, míg ki nem szárad, vagy magas hőtől el nem pusztul, ill. míg a lipidburok sértetlen.
Laboratóriumi körülmények között megvizsgálták, hogy különböző felületeken meddig képes az új koronavírus életben maradni. A műanyagon, a rozsdamentes acél vagy fém felületeken még 72 óra elteltével is fertőzésre alkalmas vírusokat találtak. Egy újabb precíz vizsgálat szerint műanyag flakon felületén a vírus kilenc nap elteltével is azonosítható volt. Kartonpapíron, italos kartondobozokon és könyveken 1-4 napig is életben maradt.
A tél közeledtével nem kérdéses, hogy a vírusnak kedveznek a körülmények. A CSIRO nemrég közölt tanulmánya szerint jelentős mértékben megnő a fertőzőképességi idő különböző felületeken a külső hőmérséklet csökkenésével. 20°C-on már akár 28 napig is fertőzőképes lehet a vírus a bankjegyeken és mobiltelefonok képernyőin, ezenkívül üveg, acél és papír felületeken is.
Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a koronavírus porózus, nedvszívó felületeken hamarabb elpusztul, mint a kemény, sima felületű tárgyakon.
Az utóbbi időben derült fény arra is, hogy az új koronavírus akár széklettel is fertőz! Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy kézmosás előtt vagy nem megfelelő kézmosás után a fertőzött személy megfogja a csapot, a kilincset és egyéb tárgyakat, melyekhez ha ezt követően mások hozzáérnek, ők is megfertőződhetnek.
Mivel a vírus potenciálisan bárhol jelen lehet, így fontos, hogy gyakran mossunk kezet; szükség esetén használjunk kézfertőtlenítőt is, továbbá kerüljük az arcunk, orrunk és szemünk piszkálását, valamint a körömrágást.
Influenza vs koronavírus
Az új koronavírus az influenzához hasonlóan cseppfertőzéssel terjed. A tüneteket tekintve is sok az átfedés, emiatt sokan nem veszik komolyan a COVID-19 fertőzést. Ők azt mondják, influenzában is rengetegen meghalnak, mégsem foglalkozunk vele ennyit.
Azonban míg az influenza ellen létezik védőoltás és gyógymód, az új koronavírus tüneteinek kezelésére még nincs bevett gyógyszer, se vakcina.
A másik tényező, ami óvatosságra kell intse a szkeptikusokat, az a két betegség fertőzési intenzitása. Mit jelent ez számokban?
- Az új koronavírus háromszor annyi embert fertőz meg, mint a hagyományos influenza. Míg egy influenzás átlagosan 1,3 embert fertőz meg, addig az új típusú koronavírus esetén ez 3 körül van.
- Az influenzások mindössze 1 százaléka kerül kórházba, míg az új koronavírussal fertőzöttek közül minden tizedik kórházi ellátást igényel. Mivel erről még nincsenek pontos adatok, ez az arány jóval magasabb is lehet.
- Az influenza halálozási rátája mindössze 0,1 százalék. Az új koronavírusba a legóvatosabb becslések szerint is a fertőzöttek 1,5 százaléka fog belehalni. Egyes statisztikák alapján a COVID-19 halálozási rátája a 4,5 százalékot is eléri majd.
Ez Magyarország teljes lakosságának megfertőződése esetén - 10 millió fővel számolva - azt jelentené, hogy ezren halnának bele az influenzába miatt, míg 150 - 450 ezren a koronavírusba.
Források