A járvány során világszerte számos kormány vetette be azt az Ázsiában már bevált módszert, amely a mobilhálózatokból kinyerhető adatok monitorozásával igyekszik útját állni a vírus terjedésének.
A digitális megfigyelés azonban számos kérdést is felvet: hol van a határ a biztonság és a személyes szféra között?
Az Alapjogokért Központ vezető elemzője, Szolomayer Balázs a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: noha a járvány terjedésének monitorozását több ország és technológiai óriás is mobilapplikációkkal próbálta segíteni, ezek a programok vegyes sikerrel jártak. Az ugyanakkor elmondható, hogy ezen applikációk nagyon komoly adatvédelmi aggályokat vetettek fel, mert több olyan is volt köztük, ami a felhasználókról olyan adatokat gyűjtött, amelyekre nem lett volna jogosultsága – magyarázta a szakértő.
Szo Csang Rok az ENSZ emberi jogi tanácsa tanácsadó bizottságának elnöke a szervezet egy friss jelentését ismertetve hangsúlyozta: a koronavírus-járvány alatt nyilvánvalóvá vált, hogy komoly emberi jogi aggályokat is felvet a digitális technológiák használata. Ez nem jelenti azt, hogy e technikák alkalmazása eredendően rossz lenne, a mostani pandémia éppen arra világított rá, hogy negatív és pozitív hatásai egyaránt vannak a digitális megfigyelésnek – mondta.