A legtöbb ember esetében a betegség lefolyása akár tünetmentes is lehet. A vírusfertőzésben érintettek jelentős részénél - kb. 80% - enyhék vagy középsúlyosak a panaszok.
A betegségnek jellemzően három kimenetele van:
- A beteg teljesen tünetmentes vagy enyhe felső légúti tünetek jelentkezhetnek.
- A beteg tünetes, megfázásos, influenzás tünetekkel.
- A beteg súlyos tüdőgyulladásos tüneteket produkál, fullad.
Angol szakértők szerint enyhe tünetek észlelésénél a betegséget általában 2 hét alatt leküzdi a szervezet, közepesen komoly tüneteknél pedig 2-8 hétig is tarthat a felépülés. Intenzív ellátást igénylő betegeknél ez akár 12-18 hét is lehet.
Müller Cecília országos tisztifőorvos a magyarországi helyzetről úgy nyilatkozott, hogy akiknél enyhébben zajlik a betegség, de kórházi kezelés szükséges, azok egy-két hét alatt meggyógyulnak. Akiknél súlyosabban, intenzív ápolásra szorulnak, azoknál három–öt hét is lehet.
Több híresség is hosszú ideig tartó felépülésről számolt be. Barta Sylvia, a TV2 időjósának több mint 4 hétig tartott a koronavírus-fertőzésből való kigyógyulás. Paulo Dybalának, a Juventus argentin futballistájának pedig hat héten belül pedig négy alkalommal lett pozitív a koronavírustesztje.
Mi befolyásolhatja a betegség lefolyását?
Nanchangi (Kína) kutatók 76 beteget vizsgálva azt találták, hogy az orrból vett mintákban található vírusok száma összefüggést mutat a betegség súlyosságával. Vagyis ez azt jelentené, hogy minél több vírust tudnak kimutatni az orrban/garatban, annál hosszabb a betegség várható lefolyása.
Jelenlegi ismereteink alapján úgy tűnik, hogy az egyes krónikus betegségek megléte súlyosbítja a betegség lefolyását. A cukorbetegségben, szívbetegségben vagy tüdőbetegségben szenvedők esetén nagyobb az esély a komolyabb lefolyású betegségre, szövődményekre. Kimutatták, hogy az aktív dohányosok is magasabb kockázatnak vannak kitéve, hiszen ennél a csoportnál nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő tüdőbetegségek vagy kisebb tüdőkapacitás, ami nagyban növeli a rizikóját egy hosszabb lefutású betegségnek.
Gyerekek esetében a vírus általában kifejezetten enyhe lefolyású, vagy akár tünetmentesen zajlik. Ez persze nem azt jelenti, hogy a gyerekekre egyáltalán nem kell vigyázni, mert nagyon ritkán náluk is kialakulhat súlyos betegség. A kisbabák és várandósok körében a koronavírus-fertőzésről jelenleg nagyon kevés a tapasztalat. A kutatások azt mutatják, hogy a korábbi SARS és MERS járványokhoz képest a terheseket kevésbé értinti súlyosan a vírus.
A vírus elhúzódó, akár maradandó tüneteket is okozhat
Sokaknak sajnos nem ér véget olyan gyorsan a koronavírusból való felépülés, sőt, az állapotnak már nevet is adtak: elhúzódó COVID (long COVID). Vannak olyanok, akiknél a levertség, fáradság, állandó fájdalmak és légzési nehézségek még hónapokig fennállnak.
Sajnos már egyre több szakmai cikk ír a vírus hosszú távú hatásáról. Falus András immonológus szerint a betegség a szívre, a vesére, és az agyra is negatív hatást gyakorol - szomorú hír, hogy az életkortól lényegében függetlenül. Radák Zsolt professzor pedig arról számolt be, hogy tíz beteg közül három-négy 20 százalékos tüdőkapacitás-csökkenést szenved el.
A betegségen átesettek közül többen fura neurológiai tünetegyüttesről nyilatkoztak: ködként leírt zavarodottságról, végtagzsibbadásról, szorongásról, depresszióról.
Az Egyesült Királyságban több olyan gyermekről adtak számot, akiknek bizonyos tüneteik akár több hónap alatt sem múltak el: ilyenek a légszomj, a mellkasi fájdalom, a hasmenés vagy a lábujjakon jelentkező bőrtünetek.