Bár valószínűleg még évek kellenek ahhoz, hogy tisztán lehessen látni minden, a koronavírus által okozott szövődményt az emberi szervezetben, egyre több kutatócsoport foglalkozik a COVID-on átesett betegek utánkövetésével. Az eddigi eredmények alapján egyértelműen kijelenthető, hogy sokaknak nem ér véget olyan gyorsan a koronavírusból való felépülés, ennek az állapotnak már nevet is adtak: elhúzódó COVID. Azt is lehet már látni, hogy nem kell feltétlenül kórházi kezelésen átesnie valakinek ahhoz, hogy még hónapokig nyögje a koronavírus szövődményeit.
A BBC cikke tér ki újfent arra, hogy bár az emberek többségénél a koronavírus enyhe tünetekkel jelentkezik és javarészt szövődmények nélkül ér véget, vannak olyanok, akiknél a levertség, fáradság, állandó fájdalmak és légzési nehézségek még hónapokig fennállnak.
A „long COVID”-nak hívott állapot (magyarul „elhúzódó COVID”—nak lehetne fordítani) úgy tűnik, egyre gyakoribb, egyre több ember számol be fennálló egészségügyi problémákról még a vírus lefolyását követően is.
Mi az elhúzódó COVID-állapot és kiket érinthet?
Az elhúzódó koronavírusos állapotnak nincs két egyforma tünete, de ha mégis ki kellene emelni egyet, ami a legtöbb embernél jelentkezik, akkor az a bénító fáradság. De ott vannak még az olyan tünetek is, mint légzési nehézség, köhögés, izomfájdalom, hallás- és látásproblémák, az ízlés és szaglás elvesztése, valamint a szívet, tüdőt és gyomrot érintő károsodások. Mindezek mellett mentális eredetű problémák is fennmaradhatnak, mint a depresszió, szorongás, és a zavart gondolkodás.
A FENTI TÜNETEK TEHÁT NEM (CSAK) A KORONAVÍRUS ALATTI ÁLLAPOTRA VONATOZNAK, HANEM AZ AZT KÖVETŐ IDŐSZAKRA (IS). AMI MÉG ELSZOMORÍTÓBB, HOGY EZEK A SZÖVŐDMÉNYEK AZOKNÁL IS JELENTKEZHETNEK, AKIK EGYÉBKÉNT ENYHE TÜNETEKKEL VÉSZELTÉK ÁT A VÍRUST.
A nyáron tették közé egy 143, korábban koronavírusos betegen elvégzett kutatás eredményét az olaszok, amelyből az derült ki, hogy a vizsgáltak 87%-ának legalább egy tünete fennállt még a vírust követő 2 hónappal is, több mint 50%-uknál pedig állandó tünet maradt a fáradság. Ki kell emelni ugyanakkor azt is, hogy ez a tanulmány csak azokra fókuszált, akik kórházi kezelésre szorultak.
Ott van viszont a britek koronavírus tüneteket követő applikációja, amelyet nagyjából 4 millió ember használ, és ebből az derül ki, hogy az emberek 12%-ának egy hónappal a vírus lefolyása után is volt tünete, sőt, az applikáció (hivatalosan még nem közölt) adatai szerint a felhasználók 2%-a (50 emberből egy) 90 napra rá is észlel tüneteket.
Egy francia tanulmány is hasonló következtetésekre jutott, amelyben 150, nem kritikus állapotban lévő beteg egészségügyi állapotát figyelték március és június között. Ebből kiderült, hogy az enyhe vagy mérsékelt tüneteket produkálók kétharmadánál két hónappal a vírus lefolyása után is fennállt legalább egy tünet. Volt egy amerikai tanulmány is, amely szerint a kórházi ápolásra nem szoruló koronavírusos betegek 35%-a három héttel a pozitív teszteredmény után sem tudtak visszatérni a normál egészségi állapotba.
Súlyos lefolyás kell ahhoz, hogy elhúzódó COVID-unk legyen?
Úgy tűnik, hogy nem. Egy dublini tanulmány szerint a vizsgált emberek fele tíz héttel a vírust követően is fáradságról panaszkodtak, harmaduk fizikailag arra sem volt képes, hogy visszamenjen dolgozni. Ami ijesztő, hogy az orvosok nem találtak kapcsolatot a koronavírus lefolyásának súlyossága és a fáradság tünetének fennmaradása között. Más orvosok szerint azok, akiknek tüdőgyulladást is okozott a koronavírus, több szövődménnyel találkozhatnak.
Hogyan tud elnyúló szövődményeket okozni a koronavírus és várható-e teljes felépülés?
Nem tudni pontosan, miért okozhat elnyúló tüneteket a koronavírus egyeseknél, brit orvosok szerint abban lehet a válasz, hogy a vírus attól, hogy átment a szervezeten még megtalálható kisebb „kiszerelésekben”. Annál, aki hasmenéstől szenvedett, a belekben még fellelhető lehet a vírus, aki pedig a szaglását vesztette el, az idegsejtekben maradhatott a vírusból – állítja Tim Spector, a King’s College London professzora.
A másik probléma, hogy a koronavírus a testünk több sejtjét is képes közvetlenül megfertőzni, ez pedig túlzott immunreakciót válthat ki a szervezetből, ami szintén jelentős károkat okozhat. Vannak, akik szerint az immunrendszer nem tud a normális állapotba visszatérni a vírus után, ez pedig rossz egészségi állapotba torkollhat.
Az emberi metabolizmusra is hatással lehet a koronavírus: vannak ismert esetek, akiknél a szervezetük nem tudta szabályozni a vércukorszintet, miután a koronavírus cukorbetegséget idézett elő náluk, de a SARS-vírus kapcsán is fennmaradtak olyan esetekről információk, hogy a vírus legalább 12 évig hatással volt a szervezet zsírfeldolgozására.
Vannak arra utaló korai jelek is, hogy a koronavírus az agy szerkezetét is meg tudja változtatni, de ezt a hatást még vizsgálják a tudósok. Sokkal jellemzőbb viszont, hogy rendellenes véralvadást idéz elő a vírus és károsítja az ércsatornákat.
Vannak persze más fertőzések is, amelyekből hosszú hónapok, akár évek alatt lehet csak teljesen felgyógyulni. Például minden 10 emberből egy, aki mirigylázban szenvedett, még hónapokig tartó fáradságban szenved. Sőt, vannak olyan felvetések is, hogy az influenza, különösen az 1918-as járvány után, összefüggésbe hozható a Parkinson-kórhoz hasonló tünetekkel.
A teljes cikk a portfolio.hu oldalán olvasható el, idekattintva.