Elképesztő hajsza folyik a koronavírus elleni oltóanyagért világszerte, óriási a nyomás a kutatókon, akiktől nem kevesebbet várnak, mint hogy mielőbb készítsenek olyan vakcinát, ami mintegy varázsütésre véget vet az őrületnek, amit a koronavírus-járvány jelent. A szakértők azonban igyekeznek lehűteni a túlzott várakozásokat: az első generációs Covid-oltásokkal várhatóan nem tűnik el a koronavírus.
Ha januárra lesz is már biztonságos vakcina az új típusú koronavírus ellen, a tömeges oltások legkorábban áprilisban–júniusban kezdődhetnek, és a vírus még éveken át velünk lesz. Egyesek szerint legalább öt év, mire lecseng, mások azt mondják, nem is tűnik el, együtt kell élni vele, ahogyan az influenzával is.
Erről Nagy Eszter, a Cebina GmbH vezérigazgatója beszélt a minap egy szakmai fórumon. Márpedig a bécsi székhelyű biotechnológiai cég első embere meglehetősen tájékozott a SARS-CoV-2 vírusról, mivel a Cebina is dolgozik egy saját fejlesztésű Covid–19-vakcinán, mégpedig a Pécsi Tudományegyetem Jakab Ferenc vezette Virológiai Kutatócsoportjával közösen.
Nagy Eszter ezt a nem túl optimista forgatókönyvet több ismert tényre alapozza, illetve arra, hogy bár egyre több az ismeretünk a kínai koronavírusról, legalább annyi a kérdőjel is azzal kapcsolatban. Hiányzik például a biztos tudás arra vonatkozóan, hogy egy Covid–19-ből felépülő beteg pontosan mennyi ideig válik védetté – ha egyáltalán – a vírussal szemben, erre ugyanis nincs laboratóriumban mérhető paraméter.
Az nem igazán biztató – tette hozzá –, hogy azoknál, akik meggyógyulnak, kevés vagy nem megfelelő minőségű antitestet találnak, ezért is fordulhatnak elő újrafertőződések. Egyértelmű, hogy a leendő oltóanyagoknak ennél jobb immunválaszt kell kiváltaniuk – fogalmazott.
Tűzoltásra jó oltóanyagok
A Covid–19 esetében most azt mondják a hozzáértők, hogy legalább a lakosság 70 százalékának védetté kell válnia ahhoz, hogy nyájimmunitásról beszélhessünk, és ne betegedjenek meg azok, akiket valamiért nem lehet beoltani, vagy az oltás ellenére sem alakul ki náluk védettség. Az immunitásnak az oltás hatására legalább egy évig fenn kellene maradnia, és a hatásosságnak minimum 90 százalékosnak kell lennie, ami akár meg is lehet, ha azt nézzük, hogy az utóbbi napokban egymást túllicitálva számolnak be e feletti eredményességről az amerikaiak és az oroszok is.
Ugyanakkor az amerikai és az európai gyógyszerhatóság is nagyon alacsonyra, 50 százalékra lőtte be ezeknél az első generációsnak nevezett koronavírus-vakcináknál az engedélyeztetési küszöböt, és valószínűleg ez a realistább megközelítés. Nagy Eszter is úgy vélte:
AZ ELSŐ VAKCINÁKNÁL NEM LESZ NAGYON MAGAS A HATÉKONYSÁG, ANNAK ELLENÉRE SEM, HOGY VÁRHATÓAN KÉT ADAGOT KELL MAJD BEADNI EZEKBŐL.
Emellett egyelőre csak néhány hónapos védettséggel számolhatunk, ami ugyanakkor nagyon fontos a súlyos tünetek kialakulásának megelőzése és ezzel az egészségügy tehermentesítése szempontjából.
Az első generációs Covid-oltásokkal kapcsolatban Nagy Eszter óvatos derűlátását osztják egyébként más szakértők is. Hongkongi virológusok a világ egyik legjelentősebb orvosi folyóiratában, a Lancetben megjelent tanulmányukban például arról írnak, hogy ha az oltások sikeresek is lesznek a betegséggel szembeni védelem kialakításában, nem biztos, hogy ugyanolyan hatékonyan akadályozzák a fertőzés terjesztését is. Tévedés azt gondolni, hogy az oltás egy csapásra mindent megold, és az életünket ugyanott folytathatjuk, mint a járvány kitörése előtt.
Markánsabban fogalmaz a szintén a Lancetben publikált cikkében a brit kormány oltási munkacsoportjának vezetője, aki szerint az oltások első generációja valószínűleg tökéletlen. Kate Bingham úgy véli, még arra is fel kell készülni, hogy esetleg nem is akadályozzák meg a fertőzést, hanem csak a tüneteket csökkentik, illetve nem biztos, hogy mindenkinél vagy hosszú időn át hatnak. Szerinte
,,fontos az önelégültség és a túlzott optimizmus elleni védelem."
Orrba, nem izomba
A már a célegyenesbe fordult Covid-oltóanyagok mindegyikét izomba kell majd beadni, a Cebina vezérigazgatója szerint azonban kérdés, hogy vajon így képesek lesznek-e megfelelő védelmet kialakítani a nyálkahártyafelszínen, elsősorban is az orrban és a garatban, ahonnan ez a fertőzés indul. Mint mondta,
SZÜKSÉG LEHET NAZÁLIS IMMUNIZÁLÁSRA IS, VAGYIS ORRSPRAY FORMÁJÁBAN HASZNÁLHATÓ VÉDŐOLTÁSRA IS,
amivel a betegség kialakulása és a fertőzés továbbadása egyaránt megakadályozható. A második generációs oltóanyagok között – amelyektől már inkább várható, hogy erősebb és hosszabban tartó védelmet nyújtanak, és ezzel nyájimmunitás is elérhető általuk – már ilyen is lesz.
A WHO jelenleg több mint 170 oltóanyagjelöltet tart nyilván, ezek közül már 11 van a klinikai kipróbálás utolsó fázisában. Összesen 48 oltóanyagot vizsgálnak klinikai körülmények között, ezek között egy kínai fejlesztésű orrspray is található, és további 6 Covid-vakcinánál próbálkoznak ezzel a megoldással.