Követik a tudósokat a kormányok a koronavírus-járvány elleni harcban? - tette fel a kérdést nemrégiben az Economist. Válaszul egy látványos grafikont mutat be a brit hetilap: ezek szerint ahol a politika jobban megfogadta a tudományos tanácsokat, azokban az országokban kisebb volt a járvány pusztító hatása.
Átfogó felmérést végeztek idén május-júniusban több mint 25 ezer kutató körében a koronavírus-járvány kapcsán. Ebből többek között az is kiderül, hogy sok kutató nehezményezte, hogy a kormányok nem vették figyelembe kellő mértékben a tudományos tanácsokat a járvány enyhítése érdekében.
Az eredmények alapján az új-zélandi tudósok lehetnek ebből a szempontból a leginkább elégedettek: a válaszoló kutatók itt 75%-ban gondolták úgy, hogy a döntéshozók figyelembe vették a tudományos javaslatokat a járvány elleni küzdelem során. Nem véletlen ez a feltételezés, hiszen Jacinda Ardern kormánya az elsők között volt, amely szigorú intézkedéseket hozott márciusban és gyakorlatilag lezárta az ország határait, a tudományos szakértői tanácsokat megfogadva. Új-Zélandnak kétszer is sikerült leküzdenie a vírust - emlékeztet az Economist, amely egy ábrán mutatja be a felmérés egyik érdekes eredményét. Arra is emlékeztet a brit üzleti hetilap, hogy az új-zélandi kormányfő koronavírusra adott válasza a népesség körében is népszerű volt, hiszen október 17-én elsöprő győzelmet aratott a választásokon
Hasonlóképp elégedettek voltak a kutatók Kínában és Németországban is.
Nagy-Britannia viszont leszerepelt a tudósok szemében. Annak ellenére, hogy a brit kormány többször hangoztatta, hogy lépéseit a tudományos megfontolások vezetik, itt a megkérdezett kutatók egynegyede sem értett ezzel egyet. Ez nem csak azért figyelhető meg, mert ezt az országot érintette az egyik legnagyobb mértékben a járvány pusztító hatása, mert például Belgium, vagy Spanyolország, ahol a halálozási ráta rosszabb volt a britnél, jobban szerepelt a kutatók szemében. Az Economist arra is kitér, hogy kevés jele van annak, hogy a felmérés elvégzése óta a tudományos megközelítésre most már erőteljesebben támaszkodna a brit politika. Boris Johnson miniszterelnök továbbra sem követi a tudományos szakemberek tanácsait. Október 31-én jelentette be az ország második lezárását, több mint 6 héttel azok után, hogy arra a tudományos tanácsadói felszólították.
A hetilap cikke arra a következtetésre jut, hogy
A VÍRUS LEGINKÁBB AZOKAT AZ ORSZÁGOKAT SÚJTOTTA, AHOL A POLITIKAI DÖNTÉSHOZÓK A LEGINKÁBB ELTÉRTEK A TUDOMÁNYOS VILÁG TANÁCSAITÓL.
Az Egyesült Államok végzett a Frontiers felmérésének a legvégén, vagyis a tudós közösségben itt gondolják a legkisebb arányban, hogy az amerikai politika megfogadta volna a tudományos javaslatokat. Ez nem is meglepő, hiszen Donald Trump amerikai elnök nyíltan szembement a tudományos élet képviselőivel, tanácsadóival, közegészségügyi szakembereit például idiótáknak nevezte.
Érdemes megfigyelni a grafikon alapján, hogy azok az országok járnak a rangsor felső harmadában, ahol járványügyi szempontból kedvezőbbek voltak a folyamatok. Nyilván ha egy-egy kormány erőteljesebben megfogadja a tudományos élet tanácsait, ott mérsékeltebb lehet a fertőzöttség és így a halálozás is. Más kérdés, hogy a politika nemcsak a tudományos megfontolásokat tartja szem előtt, hanem a gazdasági és társadalmi szempontokat is. Erre mondják azt a járványügyi szakemberek és epidemiológusok, hogy
AZOK A GAZDASÁGOK ÚSZTÁK MEG KISEBB VISSZAESÉSSEL A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY OKOZTA VÁLSÁGOT, AMELYEK HATÁSOSABBAN VETTÉK FEL A HARCOT A JÁRVÁNNYAL SZEMBEN.