A világ kis túlzással hónapok óta a lélegzetét visszafojtva figyeli, hogyan haladnak a vakcinafejlesztések, és melyik jelöltből válhat először valódi oltás. Ezzel párhuzamosan elindult a helyezkedés is. A világ kormányai azon dolgoznak, hogy mindenki mást megelőzve, már előre biztosítani tudják a majdani befutót a saját állampolgáraiknak.
Miközben elkezdtek érkezni a biztató hírek a nyugati világban fejlesztett vakcinákról, a magyar kormány alternatív útvonalon próbál a menet élére vágni: orosz és kínai vakcinák beszerzését, sőt gyártását készíti elő. Ez a különutas stratégia a járványhelyzet miatt jogilag működhet, de kockázatos is.
Különféle fórumokon, különböző intenzitással már hetek óta kommunikálja a kormány, hogy orosz és kínai vakcinákat vetne be a koronavírus-járvány megfékezésére. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már az október 22-i kormányinfón azt mondta, Magyarország a brit–svéd AstraZeneca vakcinájáért jelentkezett be, de ha Kína vagy Oroszország előbb prezentál működő vakcinát, a magyar kormány tőlük fog vásárolni.
Orbán Viktor miniszterelnök is arról beszélt az október 30-i rádióinterjújában, hogy „kiküldtük az embereinket Kínába is meg Oroszországba is, tárgyalunk, hiszen ott előrébb vannak valamivel a vakcinafejlesztésben”. Szerinte elképzelhető, hogy tavaszra többféle vakcina is elérhetővé válhat itthon, és mindenki kiválaszthatja, melyikben bízik.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára november 5-én már azt mondta, egy kínai gyártótól kaphat vakcinamintát Magyarország bevizsgálásra.
Szintén november 5-én beszélt arról először Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy decemberben kis mennyiségű orosz oltóanyag érkezik vizsgálatra Magyarországra, és Oroszország január második-harmadik hetétől tudja vállalni a nagy mennyiségű szállítást. Az kérdéses, hogy ebben a néhány hetes időablakban milyen mélységű vizsgálat végezhető el.