A koronavírus második hullámának fertőzéses esetszámai mára sok helyen jelentősen meghaladják a tavaszi első hullámban látottakat, az országok azonban (a szigorításokkal együtt is) kitartanak amellett, hogy az általános nagy lezárás helyett a szelektív védekezésre koncentrálnak. Az elsőre meglepő döntést elsősorban az motiválhatja, hogy a halálesetek száma jóval alatta marad a tavasszal látottaknak. Ez egyre több kérdést vet fel, amelyekre a következő hetekben kaphatunk választ.
A koronavírus-járvány az elmúlt egy hétben magasabb fokozatba kapcsolt. Az északi félteke szinte minden országában jelentősen növekszik a regisztrált esetek száma, Európa (és ezen belül a régiónk is) újra gócponttá vált. Az új fertőzöttek napi száma Európa legtöbb országában már bőven meghaladja a tavaszi első hullám adatait.
Hogyan készült a térkép?
A Johns Hopkins Egyetem adatbázisának országszintű adatait használva megnéztük, hogy az elmúlt egy héten mekkora volt a regisztrált fertőzöttek száma. Ezt összevetettük az egy hónappal ezelőtti helyzettel, és a százalékos változást ábrázoltuk a térképen. Minél nagyobb a növekedés, annál erősebb narancs árnyalata van az országnak, minél nagyobb a csökkenés, annál zöldebb. A kis fertőzésszámú országokban százalékosan kifejezve óriási pozitív és negatív változások lehetnek, ezért a színskálát úgy állítottuk be, hogy 30%-nál már a legerősebb színnel jelöltük az országot. Fontos hangsúlyozni, hogy a térkép nem az általános járványhelyzetet ábrázolja egy abszolút skálán, hanem az egyes országok egyedi helyzetének változását a saját, egy hónappal korábbi helyzetükhöz képest.
Ezek alapján elsőre furcsának tűnhet, hogy miért nem zárnak le az országok ugyanúgy, mint tavasszal tették. Az alábbi grafikon erre magyarázatot ad, igaz, több új kérdést is felvet. A járványügyi adatok közül az egyik leginkább megbízható a "halálozási többlet" statisztika, ami - függetlenül a koronavírus-tesztelési gyakorlattól, felderítési sikerességtől, definíciós eltérésektől stb. - megmutatja, hogy egy országban a halálesetek száma hogyan tér el a korábbi évek hasonló időszakának átlagától. Ez alapján tekinthetjük úgy, hogy a járvány ott követel nagy áldozatot, ahol a halálozás jelentősen megugrik a szokásos demográfiai folyamatokhoz képest.
A teljes cikk a portfolio.hu oldalán olvasható el, idekattintva.