A rövidtávú válságkezelés mellett érdemes egyre inkább a hosszútávú hatásokon gondolkodni, azt mérlegelni, mi várhat a világra a következő években a járvány esetleges lecsengésével. Alan Iny, a Boston Consulting Group (BCG) igazgatója négy lehetséges forgatókönyvet vázolt fel, melyekre már most érdemes lehet felkészülni a gazdasági szereplőknek, bármelyik is valósuljon meg.
Rövid videóban mutatja be négy lehetséges forgatókönyvét a következő évekre Alan Iny, a BCG kreativitásért és szcenáriókért felelős igazgatója. Nehéz egyértelműen optimista vagy pesszimista szcenáriókról beszélni, mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai. A szakember szerint az alábbi lehetséges kimenetelek jöhetnek:
- Képzeljünk el egy optimista világot, amiben a koronavírust sikerül vakcinával megfékezni, az élet visszatér a normális kerékvágásba a városokban, a nyaralóhelyeken és a sportrendezvényeken. Ez azonban hozhat további nehézségeket, a protekcionizmus és a nacionalizmus még inkább rontja az amúgy is gyenge növekedési kilátásokat, a globalizáció visszafordulása hátrányosan érinti a feltörekvő piacokat. Ezt nevezzük a közelgő tévedés (near miss) forgatókönyvnek.
- A második forgatókönyv szerint a vakcina kifejlesztése nem halad olyan gyorsan, mint reméljük, a kormányok lépései nem elég hatékonyak a gazdaság támogatása érdekében. Ebben az esetben a világ sokkal töredezettebb, a kereskedelem és a gazdasági aktivitás visszaesik, a kormányokkal szembeni elégedetlenség növekszik. Ez az elnyújtott zavar (protracted turmoil) forgatókönyve.
- A harmadik opció az, hogy az egészségügyi válsághelyzet alig csillapodik, de a világ országait ez egyesíti. Ez a digitalizáció, az együttműködés és a társadalmi felelősségvállalás erősödését hozza magával. A kormányok jelentős befektetéseket hajtanak végre az egészségügyben és a digitális platformokban, a vállalkozások erősödnek. Ez az ellenállás és együttműködés (stamina and cooperation) forgatókönyve.
- A negyedik lehetőség az, hogy a magánszektor és az államok közösen dolgoznak egy hatékony vakcina kifejlesztésén, a gazdaság visszapattan az idei zuhanás után. Ez is alapot teremt az együttműködés erősödésére, ami kiterjed a klímavédelemre és a faji előítéletek felszámolására. Ez a felülről lefelé történő fejlődés (top-down prosperity) stratégiája. Ez a gazdagabbakat és a digitálisan képzetteket részesíti előnyben a kevésbé képzett munkaerővel szemben, vagyis tovább növeli a társadalmi különbségeket.
A teljes cikk a portfolio.hu oldalán olvasható el, idekattintva.