Valójában a munka rekordgyorsasággal zajlik. Ha a jövő év elejére – a Covid-19 betegség megjelenése után nagyjából másfél éven belül – meglenne az oltás, márpedig léteznek ilyen előrejelzések, akkor a tudósok minden eddiginél gyorsabbak lennének. Az ebola elleni oltás például tíz év alatt jutott el a fejlesztéstől az alkalmazásig.
Annyit hallunk génsebészetről, genetikai ollóról, nem gyorsabb-e, ha a koronavírus elleni oltást a legkorszerűbb módszerekkel fejlesztik ki?
A fejlesztések jelentős része ilyen. A lényeg, hogy az újfajta koronavíruséhoz nagyon hasonló, de ártalmatlan örökítőanyagot (RNS-t vagy DNS-t) juttatnának be az emberi szervezetbe, az pedig olyan védekező mechanizmust indítana be, amely ugrásra készen állna az igazi fertőzés esetére. A módszer előnye, hogy – éppen az új biotechnológiai módszerek révén – az oltóanyag gyártása egyszerűbb és gyorsabb. Viszont éppen újdonsága miatt emberek oltásához eddig nem használták az eljárást, ezért az alapos kísérletezést, kipróbálást ez esetben sem lehet megspórolni.
A hagyományos oltásokra már nem is lesz szükség?
Dehogynem. Rengeteg kísérlet folyik sok országban. Cikkünk születésekor Egészségügyi Világszervezet (WHO) folyamatosan frissülő honlapján 141 reménybeli oltást tartottak nyilván. Ezek közül 13 már túl van a kísérleteken, már megkezdődött a klinikai, vagyis embereken történő kipróbálás.