Svédország úgy döntött, hogy lazábban kezeli a koronavírus-járványt, mint világ legtöbb országa, aminek az lett vége, hogy a népességre vetített halálozási adatok katasztrofálisak lettek. A svédekre jellemző nemzeti gondolkodás lehet a kudarc hátterében.
Van abban valami hátborzongató, ahogy a világ értékelte a koronavírus-válság svédországi kezelését - véli Gideon Rachman, a Financial Times (FT) vezető publicistája. A radikális jobboldali populisták tapssal nyugtázták, hogy a szociáldemokrata stockholmi vezetés visszautasította a legszigorúbb karanténintézkedéseket, miközben a mérsékelt európai közvélemény, főként a liberálisok és a baloldaliak arra vártak, hogy kiderüljön mekkora hibát követtek el ezzel.
Úgy tűnik, hogy végeredményben a pesszimistáknak lett igazuk, ám ennek semmi köze a jobb vagy baloldalhoz, ahhoz, hogy ki minek drukkolt. Ezzel szemben az FT publicistája szerint egy igazi svéd kudarcnak lehettünk tanúi: az inkább baloldali ország társadalma túlságosan bízik tudományos képességeiben és bürokrata elitjében. Ennek szellemében úgy gondolták, hogy tudományos alapossággal oldják meg járvány okozta gondokat, mit sem törődve azzal, hogy ezzel szembe mentek minden olyan országgal, amely szintén a tudományos racionalitás nevében keményebb intézkedésekkel kezelte a válságot.
A lazaság ára
Természetesen Svédországban sem mondtak le minden korlátozásról. Az 50 fősnél nagyobb rendezvényeket megtiltották és új egészségügyi létesítményeket építettek a hirtelen megugró számú beteg ellátására. Ugyanakkor az iskolákat, a vendéglőket, sőt a konditermeket sem zárták be. Az indoklás úgy szólt, hogy e lazaságnak köszönhetően gyorsabban kialakul a társadalom úgynevezett természetes nyájimmunitása a vírussal szemben.
Ennek voltak pozitív hozadékai, például az diákoknak nem kellett elszenvedniük a hosszú iskolaszünet miatti kiesést, ám az ország exportorientált gazdasága már nem sok használt látta a hazai lazaságnak, miközben piacai zárva voltak. Az egy főre eső halálozás Svédországban tízszerese volt a szomszédos Norvégia adatának, voltak napok, amikor az egy főre eső elhunytak számát tekintve a svédek álltak a világ élén. Ugyanakkor tény az is, hogy keményebb korlátozást alkalmazó országok is végeztek rosszabb helyen náluk, például az Egyesült Királyság.