Lassan véget ér a koronavírus-járvány első hulláma, de az adatok továbbra is azt mutatják, hogy a kelet-európai országok több szempontból is sikeresebben kezelték az egészségügyi válságot, mint Nyugat-Európa. A feltételezett okok között az időben bevezetett korlátozó intézkedések mellett az is szerepel: Európa keleti felén az emberek pontosan tisztában vannak vele, milyen borzalmas állapotban van az egészségügy, így mindent hajlandók megtenni, hogy elkerüljék a katasztrófát. A legfontosabb kérdés mégis az, hogy a viszonylagos siker miatt a térségben komolyan veszik-e az októberre várt második hullámot.
„A járvány vége felé haladunk, az első hullámot magunk mögött hagyhatjuk” – jelentette be az operatív törzs hétfői tájékoztatóján Müller Cecília.
Március elején valószínűleg még kevesen gondolták volna, hogy néhány hónap múlva ilyen jó adatokról számol majd be az országos tiszti főorvos. Most mégis úgy tűnik, Magyarország sikerrel vette az első akadályt, nem robbant be a járvány, és nem értünk el a „tömeges megbetegedések fázisába”. A hétfői adatok szerint hazánkban eddig hivatalosan 4014 fertőzöttet azonosítottak, és 548 ember hunyt el. Ennél többen kaphatták el a betegséget – az országos, reprezentatív tesztelés eredménye alapján számuk 30-80 ezer között lehet –, de még így sem rossz az arány.
Hasonlóan kedvező számokkal nemcsak Magyarország dicsekedhet Európában, a Johns Hopkins egyetem térképét böngészve pedig az is nyilvánvaló, hogy a nyugat-európai országok szinte kivétel nélkül jobban megszenvedték a koronavírust, mint a közép-kelet-európai régió.
Mivel a tesztelésben lehetnek különbségek egyes országok között, érdemes azt megnézni, hogy 100 ezer lakosra hány koronavírus okozta halálozás jutott. A grafikonon jól látszik, mekkora a szakadék a kontinens nyugati és keleti fele között: miközben a listát a belgák, a britek, a spanyolok, az olaszok és a svédek vezetik, Magyarország a harmadik harmadban kapott helyet, de a szlovákok, a lengyelek vagy éppen a csehek eredménye is szembetűnő (bár az némileg eltér, hogy kiket számolnak bele a hivatalos halálozási statisztikába).
A különbség okát sokan sokféleképpen próbálták már megfejteni, a témának a többi közt a The Wall Street Journal, a The Financial Times és a The Guardian is cikket szentelt. Utóbbi azt is kiemelte, hogy Kelet-Európában sokan neheztelnek, mert a nyugat-európai hatóságok nem hajlandóak elismerni, hogy ezúttal ők csináltak valamit rosszul.
„Harminc éve folyamatosan kioktatást kapunk. Bármit olvasol Kelet-Európáról, az biztosan rossz. Ide nézzetek srácok, milyen nagyszerűek vagyunk, ti pedig borzasztóak. Aztán amikor érkezik egy hatalmas válság, és emberek halnak meg, a kioktatók teljes káoszba zuhannak, és a leckéztetettek a jobbak. Nem kellene elgondolkozni azon, hogy ez miért történhetett?” – tette fel a kérdést Branko Milanovic, szerb-amerikai közgazdász.
A kérdést persze ennyivel nem lehet elintézni. Nyilatkozatok, tanulmányok, szakértőkkel folytatott háttérbeszélgetések alapján úgy tűnik, több tényező együttállása kellett a sikeres járványkezeléshez.
Szigorú korlátozás, kötelező maszk
„Teljesen korrekt politikai döntésnek tartom, hogy Magyarországon nagyon gyorsan bevezették a korlátozó intézkedéseket” – mondta a hvg.hu-nak a háttérben egy virológus, akinek véleményét nemcsak hazai, hanem külföldi szakértők is osztják.
A járványgörbe kelet-európai laposítása ugyanis az elemzők többsége szerint egyértelműen annak köszönhető, hogy a kontinensnek ezen a felén egész egyszerűen időben vezették be a korlátozó intézkedéseket. Erről beszélt Orbán Viktor is szokásos pénteki rádióinterjújában, másfél hete.
„Azért védekeztünk jobban, mint a nyugatiak, s ezt nyugodtan kimondhatjuk, Magyarország sikeresebben védekezett, mint a nyugat-európaiak, mert mi minden döntést korábban hoztunk meg, vagyis valószínűleg inkább időben, mint ők” – fogalmazott a miniszterelnök.