Norvégia és azon belül az egészségügyi rendszer koronavírus-járványra adott reakcióját rendkívül közelről, alapellátási ügyeleti orvosként első vonalból követi Tótth Árpád, az észak-norvég régió egészségügyi hatóságánál dolgozó egészségügyi szakember. Ennek megfelelően az évek óta az országban élő orvossal a járványellenes intézkedések hatásosságáról, a tesztelésben bekövetkezett irányváltás stratégiai fontosságáról, a sikeres norvég védekezés tapasztalatairól beszélgettünk annak fényében, hogy az észak-európai országban már hetekkel ezelőtt elkezdett szépen fokozatosan helyreállni az élet. A kilátásokkal kapcsolatban az egészségügyi szakember úgy szólt: az ország teljes újranyitását követően fennáll a veszélye egy újabb hullámnak, emiatt pedig még többet kell tesztelni, mert meglátása szerint a nyitás tesztelés nélkül vakrepülés. A Portfolio-nak adott interjújában az orvos kitért a mostani járvány legfontosabb tanulságaira is, melynek kapcsán azt hangoztatta, hogy ilyen helyzetekben nem is annyira országok egészségügyi rendszere vizsgázik, hanem a társadalmak. Egyetért azokkal a véleményekkel, miszerint a koronavírus-járvány történelmi lehetőséget adott arra, hogy az egészségügyi ágazat 30-40 éve halogatott mélyreható átalakításait elvégezzük, rá kellene végre ébredni ugyanis arra, hogy az egészségügyi biztonság nem magától létezik, hanem meg kell teremteni és aktívan tenni kell annak megőrzéséért.
Kezdjük azzal, ha valaki még nem ismerné és nem olvasta volna a 2 évvel ezelőtti interjúnkat. Mit csinál Norvégiában és változott-e a feladata a járvány miatt?
Ugyanazt csinálom, mint két évvel ezelőtt: az Észak-norvég régió egészségügyi hatóságának orvosszakmai tanácsadójaként dolgozom. Elemzéseket, döntés-előkészítési anyagokat, beszámolókat készítek, és a nagy, országos egészségügyi adatbázisok folyamatos kezelését és elemzését végzem. Emellett részállásban továbbra is dolgozom a sürgősségi alapellátásban, a kistérségi orvosi ügyeleten. Bár az elnevezése nagyon hasonló, de szakmai tartalmában, szolgáltatásaiban nem egyenlő a magyar háziorvosi ügyelettel, hanem magasabb szintű, többféle ellátást biztosító ügyeletről beszélünk. Norvégiában az alapellátásban – ez a gyakorlatban vagy a háziorvost jelenti, vagy a kistérségi orvosi ügyelet - a betegnek mindenképpen meg kell fordulnia, mielőtt kórházba kerülne, néhány nagyon kivételes esettől eltekintve.
Vagyis az alapellátás erőteljes kapu funkciót lát el a norvég egészségügyben.
Igen, ez egy nagyon valós első védelmi funkció, ahol a sürgősséggel kórházba kerülő betegek legalább kétharmada meg is fordul. Az ügyeleti rendszer lelke a képzett és gyakorlott nővérek által biztosított telefonos tanácsadó és diszpécser szolgálat, de mi orvosok is sokszor telefonon adunk konzultációt. Egy gyakori, mindennapi példa: az aggódó szülők telefonálnak, mert a gyermekük lázas. Az esetek többségében semmi szükség azonnali orvosi vizsgálatra. A nővérek egy országosan egységes útmutatót, azaz protokollt használva először alaposan kikérdezik, majd – ha nem látnak veszélyhelyzetre utaló jelet, körülményt – tanáccsal látják el a szülőket: milyen gyógyszer adható, mikor és mennyi, hogyan fektessék, mire figyeljenek (öltözet, szoba hőmérséklete, etetés-itatás) – és persze, hogy mikor telefonáljanak vissza. Csak akkor kerül sor orvosi vizsgálatra, ha ezen tanácsok ellenére sem sikerül a lázat csillapítani, a gyermek állapotát javítani – ez kb. 10 esetből egyszer fordul elő. Nagyon fontos, hogy a beteg, illetve a hozzátartozó érezze: nincs egyedül, folyamatosan támaszkodhat ránk és bízhat bennünk. A telefonos tanácsadás nem az elutasítás, a lerázás trükkje – épp ellenkezőleg: mindenki számára a legkényelmesebb és leggyorsabb segítségnyújtást garantálja.
A teljes cikk elolvasható a portfolio.hu oldalán, idekattintva.