Bár a koronavírus a történelem legutóbbi nagy járványához, a spanyolnáthához képest nagyságrendekkel kevésbé halálos, a járvány idei gazdasági hatását sok országban ennél mégis nagyobbra várják. Hogyan lehetséges ez?
A spanyolnáthának keresztelt H1N1-típusú vírusfertőzés 3-4 hullámban jelentkezett: először 1918 tavaszán, a leghalálosabb 1918 szeptembere és 1919 februárja között volt, végül 1919 későbbi hónapjaiban. Néhány országban 1920-ban volt egy negyedik hullám is. Különösen szembetűnő a spanyolnátha mortalitása: 48 vizsgált ország átlagában - amely a világ összlakosságának 92 százalékát fedte le 1918-ban - ebben a három esztendőben a lakosság 2,1 százaléka esett a járvány áldozatául. Magyarország az 1,27 százalékos kumulált mortalitási rátájával az átlag alatt helyezkedett el, míg a leginkább sújtott országokban (Kenyában és Indiában) a ráta az 5 százalékot is meghaladta - írta az Közgáz MNB Tanszékének blogján Baranyi Eszter közgazdász, a tanszék oktatója.
Egy kutatós 12 ország esetében azonosított "ritka makroökonómiai katasztrófát", ahol a mélypont a spanyolnátha időszakára esett - ez azt jelenti, hogy 1870 óta a spanyolnátha időszakának sokkját eddig csak a két világháború és a nagy világválság sokkjai utasították maguk mögé.
A spanyolnátha gazdasági hatása az első világháború miatt nem nyilvánvaló. Egy 2020-as kutatás (Barro és szerzőtársai) megpróbálta az első világháborús és egyéb hatások kiszűrni. Panelelemzéssel 42 ország reál GDP adatait vizsgálták 1901-1929 között, és azt találták, hogy 1 százalékos halálozás 3 százalékkal csökkentette egy főre jutó reál GDP-t. A vizsgált gazdaságokban átlagosan 6,2 százalékos egy főre jutó GDP-zuhanás írható a spanyolnátha számlájára. A fogyasztást vizsgálva - itt 30 országot vizsgáltak - hasonló, bár valamelyest erősebb hatást találtak: 1 százalékos halálozás 4 százalékos fogyasztás-visszaeséssel járt.