Miközben Magyarországon van hivatalosan az egyik legalacsonyabb koronavírus-esetszám Európában, és a halottak száma sem kimagasló, addig hatalmas készültség van a magyar kórházakban és a kormány a járvány miatt rendkívül rövid idő alatt, a fokozatosság elvét nagyrészt figyelmen kívül hagyva alapjaiban alakítja át az egészségügyi ellátórendszert. A két dolog látszólag nem fér meg egymás mellett, cikkünkben bemutatjuk, hogy mi lehet a magyarázata annak, hogy a kormány a „legrosszabb forgatókönyv” bekövetkezésére készül a kórházakban, felvállalva annak beláthatatlan következményeit. Egyúttal arra is rámutatunk, hogy ez a mostani taktika miért nem előnyös a jövőben várható korlátozó intézkedések feloldásakor.
Egymillió főre vetítve az igazolt esetszám Európában az egyik legalacsonyabb (190) és a halottak száma is önmagában nagyon alacsonynak mondható.
A nyers halálozási ráta (halálesetek/igazolt esetek) tekintetében viszont nagyon nem állunk jól: a közel 10%-os magyar adat régiós összevetésben kimagasló, de az összeurópai képen is inkább a drámai nyugat-európai értékekhez hasonlít. A halálozási arányszám 1 millió főre vetített értéke sem alacsony régiós összevetésben, itt csak Szlovénia és Románia előz bennünket.
A hivatalos esetszám és a halottak száma mellett sokat árul el az adott országban zajló járványügyi helyzetről az elvégzett tesztek száma. Az ugyanis, hogy keveset tesztelünk, magyarázza azt, hogy miért ilyen rossz a halálozási arányszámunk nemzetközi összevetésben. Hazánk rendkívül alacsony hatékonysággal találja meg a koronavírus-fertőzötteket.
A teljes hírt a portfolio.hu oldalán tudja elolvasni, ide kattintva. »