A Covid miatti nemzetközi szükséghelyzet májusban hivatalosan is véget ért, magának a világjárványnak azonban még nincs vége. Az Egyesült Államokban egyes modellszámítások szerint a Pirola becenevű variáns berobbanásától függően 55-450 ezer Covid-halálesetre lehet számítani az őszi-téli időszakban. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legutóbbi heti összefoglalója szerint „a légúti megbetegedések aránya a közösségben és a Covid–19-es esetek száma tovább nőtt az adatokat szolgáltató EU/EGT-országok több mint felében. A SARS-CoV-2 fokozott terjedése néhány országban a kórházi vagy intenzív osztályra történő felvételek és halálesetek számának növekedéséhez vezetett, bár a hatás még mindig korlátozott”.
De mi a helyzet itthon, mire számíthatunk ősszel? Mennyire kell tartanunk a legújabb variánsoktól? Érdemes elmenni oltásért? Van még (már) értelme újra maszkot húzni? Eris, Pirola – mennyire veszélyesek az újabb variánsok?
A legutóbbi igazán jelentős változást az hozta, amikor 2021 novemberében megjelent az omikron nevet kapott variáns. Azóta is rengeteget változott a vírus, de a jelenleg keringő változatai is az omikron családhoz sorolhatók.
Mostanában két új variánsról lehetett sokat hallani. A WHO nem adott nekik saját görög betűs nevet – épp azért, mert lényegében az omikron alvariánsai, még ha különböznek is az eredeti omikrontól –, de a média mindkettőre aggatott becenevet: Eris és Pirola. Ami a legfontosabb: súlyosabb betegséget a jelek szerint egyik sem okoz nagyobb valószínűséggel, mint az általuk kiszorított törzsek.
Az utóbbi hónapokban előbb a Magyarországon is azonosított Eris, becsületes nevén EG.5 kapott médiafigyelmet, mert az elődeinél valamivel gyorsabban terjedt, és két olyan mutációját azonosították, amelyek miatt félő volt, hogy még hatékonyabban kerüli meg az immunvédelmet. Sikerült is világszerte a legelterjedtebb variánssá válnia, de komolyabb veszélyt végül nem jelentett.
Az elmúlt néhány hétben nemcsak a keringő variánsok közül, de a hírekből is kiszorította az Erist a Pirola, azaz tudományos nevén BA.2.86. Magyar előfordulásról nincsenek adatok, de Dél-Afrikától Japánig, az Egyesült Államoktól Ausztráliáig, Izraeltől Dániáig számos országban azonosították. Az eddigi vizsgálatok alapján valóban hatékonyabban kerüli ki az immunrendszerünk első védvonalának számító antitesteket, de az előzetes várakozásokhoz képest a gyakorlatban kisebb ugrást mutat ezen a téren. Az ügyesebb immunelkerülésért cserébe pedig kevésbé hatékony a sejtjeink megfertőzésében, mint az elődje.
Az újabb és újabb, szélsebes tempóban mutálódó variánsok rendre mutatnak valamilyen evolúciós előnyt az elődeikhez képest, és hozzájárulhatnak a megbetegedések számának növekedéséhez, de radikális változást egyelőre nem jelentenek. „Az a fajta óriási evolúciós ugrás, amit az omikron megjelenésekor láttunk, a most terjedő törzseknél nem megfigyelhető. A vírus azt csinálja, amit várunk tőle: csiszolgatja magát, kerülgeti a kialakított immunitásunkat. Analógiaként lehet említeni a szezonális influenzát, ami hasonlót csinál, kicsit más virológiai mechanizmusok mentén, de a lényege ugyanez” – mondta a Telexnek Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem és a Virológiai Nemzeti Laboratórium kutatója.