A két járványhullám között jobban fel lehetett volna készíteni az egészségügyet – mondták a 24.hu-nak orvosok, akik szerint több ok vezetett ahhoz, hogy mostanra telítetté váltak a kórházak.
Miután hétfő reggel már 6061 koronavírusos beteget ápoltak kórházban, 415-öt pedig gépen lélegeztetnek, Orbán Viktor helyenként a tavaszinál is szigorúbb, de az egészségügy szempontjából megkésettnek tűnő intézkedéseket jelentett be: kedd éjféltől kijárási tilalom lesz este 8-tól hajnali 5-ig, bezárnak az éttermek, a fitnesztermek, a színházak, a múzeumok, valamint a mozik, sporteseményeket csak zárt kapuk mögött lehet rendezni, a középiskolák és az egyetemek pedig digitális oktatásra állnak át. Ha ilyen ütemben nő a fertőzöttek száma, a kórházak nem tudnak megbirkózni a rájuk nehezedő teherrel – indokolta az intézkedéseket a miniszterelnök.
Valójában már hetek óta alig tudnak megbirkózni, és amíg a szigorítások bejelentése előtt az operatív törzs azt kommunikálta, hogy az egészségügy helytáll, és október 24-én – frissen kötelezővé tett maszkviselés mellett – telt házas Ferencváros-Újpest meccset rendeztek, addig a koronavírusos betegek ellátására kijelölt kórházak dolgozói már rég a vészharangot kongatták.
,,Köszönőviszonyban sincs az operatív törzs által leírt helyzet a valósággal, és a hozzátartozók nem értik, miért hal meg a szerettük. Ez azért van, mert nem tudják, mi zajlik a kórházakban, mivel nem mondják el nekik. És mivel az emberek nem ismerik a realitást, nincs is akkora félelemérzetük"
– mondta egy vidéki kórházban dolgozó orvos, aki azt próbálta érzékeltetni a 24.hu-nak, hogy nem felelőtlen pánikkeltés az, ha kimondjuk: nagy baj van.
A Magyar Orvosi Kamara szeptember végén írt levelet Kásler Miklós miniszternek a tervezhető (úgynevezett elektív) műtétek elhalasztásának szükségességéről. Végül múlt pénteken döntöttek erről, így november 9-től érvényes az intézkedés a kórházakban. Ahogy arról is ekkor született döntés, hogy hétfőtől az összes, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által finanszírozott kórházi ágy 40 százalékát Covid-fertőzött betegek ellátására kell felhasználni vagy fenntartani, az összes közfinanszírozott ágy 7 százalékát pedig intenzíves ágyként kell a koronavírusos betegek ellátására biztosítani.
Sokkal nagyobb a baj, mint tavasszal, megteltek a kórházak
A kórházban dolgozó orvos forrásaink által használt kifejezések egyértelműen mutatják, hogy sokkal súlyosabb a helyzet az egészségügyi ellátórendszerben, mint tavasszal: összeomlás, katasztrófa, káosz, a szakadék széle – sorolják. Tavasszal is hasonló szavakat használtak, de akkor lehetséges veszélyként, most viszont a jelenlegi helyzetet leírva. Elmondásaikból kirajzolódnak az okok is, amik térdre kényszerítik az ellátórendszert:
- a fertőzöttek számának napi szintű exponenciális emelkedése,
- a fertőzött egészségügyi dolgozók számának napi szintű exponenciális emelkedése, akik így kiesésnek az ellátásból,
- az elektív (halasztható) műtétek kései átütemezése,
- a szigorúbb korlátozó intézkedések hiánya – illetve kései bevezetése – miatt nemcsak Budapest, hanem az egész ország kórházi ellátásának terheltsége.
Sokkal nagyobb a gond, mint tavasszal, amikor a kiürített vidéki kórházak gyakorlatilag üresen várták a Covid-fertőzött betegeket, mivel ellátásuk szinte csak a fővárosra korlátozódott. Ráadásul az első igazolt fertőzött március 4-ei bejelentése után 12 nappal Orbán Viktor már az iskolabezárásokról tájékoztatott, ezt követte számos, az egészségügyet érintő intézkedés: a 65 év feletti orvosok kivonása, az elektív műtétek leállítása, az ellátás sürgős, akut esetekre korlátozása. Az első hullám alatt a gyors intézkedéseknek köszönhetően megkímélt egészségügy a második hullámra teljesen magára maradt, és a szigorú korlátozó intézkedések hiányában október végére a kórházak lényegében megteltek. Mint az egyik orvos mondta:
,,Ahogy meghal valaki az intenzív osztályon, vagy kikerül onnan valaki, jön a következő beteg. Nincs olyan kórház, ami ne lenne érintett."