A professzor szerint a koronavírus nem lett erősebb, de az első hullám idején jóval fegyelmezettebbek voltak a magyarok.
A kormányközeli Vasárnap.hu-nak Merkely Béla azt mondta, annyi a buktató, hogy nem lehet 100 százalékos biztonsággal megmondani, mikorra várható a koronavírus elleni vakcina. Az reményre ad okot, hogy vannak ígéretes szerek.
Ha az első engedélyeket decemberben megadják, onnantól csak az lesz a kérdés, mennyit tudnak gyártani, milyen gyorsan jut el a védőoltás az érintettekhez. Azt először – a kitettség alapján – a legveszélyeztetettebbeknek (idősek, krónikus betegek) kellene biztosítani, utánuk pedig az egészségügyi dolgozóknak. A professzor egyértelművé tette, vakcina nélkül csak óriási áldozatok árán tűnne el a vírus, mert a nyájimmunitás nagyon magas halálozással jár. 60 százalékos átfertőzöttség kell, hogy a nyájimmunitás működjön.
Az eddigi tapasztalatok alapján a Covid-19 nem mutálódik gyorsan, így a vakcina sikeres lehet, „eltakarítja majd a Földről”.
A professzor szerint a második hullám általában erősebb azokban az országokban, ahol az első kicsi volt. Akkor azért volt kevés eset, mert a járványügyi intézkedéseket mindenki komolyan betartotta, a járványt gyakorlatilag még annak magyarországi kifejlődése előtt meg tudtuk állítani.
Éppen ezért viszont az első ijedtség után a koronavírus nem váltott ki komoly félelmet a magyarokból. Az olaszokat az első hullám már sokkolta, ők sokkal fegyelmezettebbek is.
Tehát nem a vírus erősödött, a magyarok lettek lazábbak, kevésbé figyelnek a védekezésre, csak fokozatosan kezdik újra betartani a szabályokat. Merkely Béla is úgy véli, úgy nem lehet még egyszer bezárni az országot, ahogy az első hullámnál, ezért fontos a megelőzés, amihez a D-vitamint ajánlják.