Elhunyt egy 39 éves tanár koronavírusban, a szakszervezet pedig határozott intézkedéseket sürget az újabb tragédiák elkerüléséért. Az is előfordul, hogy egy fertőzött tanár kórházba kerül, az iskolában pedig úgy zajlik tovább a tanítás, mintha mi sem történt volna.
,,Iskolánkban két kolléganő covidos lett a tesztelés után. A Nemzeti Népegészségügyi Központ járt az iskolában, kikérdezte az intézményvezetőt, majd elmentek. Nem volt kontaktkutatás, a tanáriban a megbetegedett kolléganő mellett ülő kollégát meg sem kérdezték, hogy van. Senkit nem küldtek karanténba, minden megy tovább, mintha semmi sem történt volna."
A Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) érkezett visszajelzésben szereplő egyik pedagógus ezt követően értesüléseink szerint kórházba került, az iskolában azonban ezután sem történt semmiféle intézkedés, nem került egy osztály sem karanténba, illetve nem teszteltek senkit.
A 24.hu-hoz eljutott információk alapján több koronavírus-fertőzött tanár van jelenleg is kórházban, és közöttük vannak, akik intenzív osztályra kerültek.
A hivatalos járványügyi statisztikák egyébként is azt mutatják, hogy megugrott a kórházban kezelt betegek száma: a vasárnap közöltek szerint 1252 koronavírusos beteget ápoltak kórházban, közülük 138-an voltak lélegeztetőgépen. Múlt hétfőn ehhez képest még csak 627 fertőzött volt kórházban, és 37 lélegeztetőgépen. Igaz, a kormányzati oldalon a hirtelen növekedést a kórházaknál elrendelt új, dinamikus adatszolgáltatással hozzák összefüggésbe, magyarán azzal, hogy a statisztika kezd felzárkózni a valósághoz.
„Ez egy orosz rulett, bárki bármit mond” – mondta a 24.hu-nak Totyik Tamás, a PSZ alelnöke az iskolákban tapasztaltakról. Ahogy a 24.hu korábbi cikkében idézett történetek mutatják, szerte az országból érkeznek jelzések, hogy miután koronavírusos esetre derül fény egy iskolában, elmarad a kontaktszemélyek felderítése, így persze azok tesztelése is.
A szakszervezet nemrég publikált felméréséből az is kiderül, hogy a kérdőívet kitöltő tanárok többsége nem érzi magát biztonságban az iskolában a jelenlegi körülmények között. A 3200 válaszadó 74 százaléka nyilatkozott így, az arány pedig még rosszabb azoknál, akiknek a munkahelyén már megjelent a vírus, ők 78 százalékban érzik magukat veszélyeztetve.
A felmérés még azelőtt készült, hogy kiderült, múlt szombaton koronavírusban elhunyt egy 39 éves tanár az egyik vidéki kórházban. Noha a 444 által idézett zárójelentés és a halottvizsgálati bizonyítvány is alátámasztotta, hogy a pedagógus a járvány áldozata lett, a hivatalos statisztikában csak pénteken jelent meg a férfi, mert Müller Cecília országos tiszti főorvos közlése szerint a népegészségügyi központba bekérték a kórházból az iratokat, hogy igazolják, valóban a vírus áldozata lett a pedagógus.
A PSZ az elhunyt tanárról szóló hírekre reagálva azt közölte, „ennek a tragédiának nem lett volna szabad megtörténnie”, és határozott intézkedéseket követelnek a hasonló esetek elkerüléséért.
Az oktatási tárca azonban egyelőre nem tűnik nyitottnak a változtatásra, legalábbis csütörtök esti közleményük erről árulkodik, ebben a többi között azt írták: „nyugodtan folyik a munka az iskolákban és az óvodákban”.
Ez nem újdonság, a tanévkezdés óta hasonló hangulatú az iskolákra vonatkozó kormánykommunikáció. Habár a pedagógus szakszervezetek egy hónapja jelzik, hogy nem megfelelően működik az intézményi tesztelés és kontaktkutatás, az Emberi Erőforrások Minisztériuma erről nem vesz tudomást. „Eredményes a védekezés a köznevelésben”, mondta például nemrég Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár, és a hivatalos statisztikák ismertetésnél is rendre hangsúlyozzák, milyen kevés óvodában iskolában kellett rendkívüli szünetet elrendelni, és hogy alig van olyan intézmény, ahol digitális munkarendre kellett áttérni a járvány miatt.
Csakhogy a pedagógusok visszajelzései azt mutatják, ez inkább félrevezető megnyugtatás, mintsem valóban biztató kilátás. A fővárosi Lauder Javne Iskola példája – a közösségi finanszírozásból elvégzett tesztelés 21 diák és 9 pedagógus fertőzöttségét igazolta, majd pár nappal később újabb esetek miatt nyolc évfolyamon átálltak a digitális oktatásra – is rávilágít arra, hogy ha felüti a fejét a vírus egy intézményben, akkor kontaktkutatással és teszteléssel lehet felvenni vele a versenyt. Ha ezek nem történnek meg, az jó eséllyel nem azt jelenti, hogy nincsenek fertőzöttek az iskolában, csak azt, hogy nem tudjuk, kik ők, és kinek adhatják tovább potenciálisan a fertőzést.
Márpedig ha időben tudomása lenne az intézményeknek a fertőzöttség mértékéről, vélhetően könnyebben el lehetne kerülni, hogy olyan pedagógusok is elkapják a vírust, akik – koruk vagy krónikus betegségük miatt – később akár intenzív kórházi kezelésre is szorulhatnak.
Sokakban él a gyanú, hogy nincs elegendő tesztkapacitás, de a kontaktkutatás önmagában még csak pénzbe sem kerül – vélekedett a szakszervezeti vezető, aki szerint az nem lehet pénzkérdés, hogy karanténba kerüljön mindenki, aki az iskolában fertőzött diákkal vagy pedagógussal érintkezett.
A tesztkapacitás felső határának elérését a kormánynak tanácsokat adó járványügyi szakértők is elismerték, hozzátéve: „menne még följebb a járványgörbe, de nem tud, mert a laboratóriumi vizsgálatokkal megerősített esetszám képezi az alapját, aminek szűk keresztmetszete, hogy ma Magyarországon egy nap alatt mennyi tesztet vagyunk képesek végezni.”
A WHO ajánlása szerint a pozitív tesztek arányát 5 százalék alatt kellene tartani, idehaza viszont szeptember eleje óta stabilan 5 százalék felett van ez az arány, sőt többször a 10 százalékot is átlépte, volt 14 százalék is. Virológusok szerint az 5 százalékos küszöböt meghaladva nem kapunk pontos képet a járvány kiterjedéséről, és a járványgörbe tendenciáiról sem lehet felelősen nyilatkozni.