A magyarok oltásellenességének indokai anekdotákban gyökereznek, a valóságban múló kellemetlenség áll szemben emberi életekkel – Falus András professzort arra kértük, segítsen tiszta vizet önteni a pohárba. A koronavírus elleni vakcina reálisan 2021 második negyedévében készülhet el, feltehetően egy ártalmatlan vírusba ültetett genetikai anyag lesz a befutó.
A koronavírus elleni harcban, tömegek által alkalmazható gyakorlatként még mindig a maszk, a távolságtartás és a kézfertőtlenítés a leghatékonyabb fegyverünk. Egyre közelebb van viszont a vírus ellen védelmet nyújtó vakcina megjelenése, e tény pedig önmagában is régi kérdéseket tesz ismét aktuálissá, másrészt újakat vet fel – köztük olyanokat, amikre tavasszal még nem is gondoltunk, de a józanul gondolkodó embert ma is mellbe vágják.
A tavaszi ijedtség elmúltával felerősödtek a vírusszkeptikus hangok és a „maszktagadás” jelensége, az Ipsos szeptemberi felméréséből pedig kiderül: a magyarok 44 százaléka nem oltatná be magát a vírus elleni készítménnyel. Ezzel a kutatásba bevont 27 ország közül nálunk tapasztalható harmadik legmagasabb arányban az oltásellenesség.
A vakcina elleni döntő indokként a megkérdezettek elsősorban a lehetséges mellékhatásokat említették, emellett átlag fölött kérdőjelezték meg a leendő vakcina hatékonyságát, illetve a SARS-CoV2 veszélyeit.
Az érvek nyilvánvalóan az „úgy hallottam szomszédtól” vagy az „azt olvastam a Facebookon” kategóriákból kerülnek ki, ám a védőoltás ilyen nagyarányú elutasítása még a maszkviselés megtagadásánál is veszélyesebb lehet a társadalom számára. Dr. Falus András Széchenyi-díjas immunológust, a Semmelweis Egyetem professor emeritusát kértük, segítsen tiszta vizet önteni a pohárba.
Még jó fél év
A COVID-19 soha nem látott módon felpörgette a tudományos kutatást, a világ elképesztő anyagi és szellemi forrásokat fordít a vakcina előállítására. Sok száz laboratóriumban folyik iszonyú erővel a munka, jóval száz fölött van a dokumentáltan sikerrel kecsegtető szérumok száma, ezekből hat-hét lehet a győzelem várományosa.
Az első, tömegek számára beadható vakcina a professzor szerint reálisan 2021 második negyedévében készülhet el, de ekkor még meg kell oldani azt az elképesztő logisztikai kihívást is, amit sok százmillió adag legyártása és eljuttatása jelent a Föld minden országába.
A vakcinának funkcionálisnak kell lennie, azaz a lehető legkevesebb mellékhatással – ezekre később még kitérünk – semlegesítenie kell a szervezetbe jutó vírust és a fertőzött sejtet, ehhez az immunrendszer speciális sejtjeit kell az adott kórokozóra érzékennyé tenni. Több lehetőség is benne van a kalapban, így még nemcsak a leendő oltóanyag előállításának ideje, de fajtája is kérdéses.
Vírus viszi a vírust
A paletta igen széles a legyengített, de még fertőző vírus beinjektálásától kezdve odáig, hogy a kórokozó messenger RNS-ét juttatják a bőr alá, most csak a Falus András szerint legvalószínűbb végeredményt említjük. Az eljárás során egy másik, az ember számára ártalmatlan, úgynevezett adenovírust használnak vektorként:
Az adenovírusba »becsempészik« a SARS-CoV2 genetikai anyagának, például a vírus tüskefehérjéjének egy darabját, ami jelzést küld az immunrendszernek, kiváltja az aktivitását, és megtanítja a vírus felismerésére – magyarázza a 24.hu-nak az immunológus professzor. Hozzáteszi: biztos, hogy több vakcina is hatékony lesz majd, de véleménye szerint talán ez a variáció készülhet el leghamarabb. Továbbra sem ismert, milyen hosszan nyújt majd védelmet a fertőzés ellen, a becslések néhány hónap és néhány év között mozognak, ezt majd a szélesebb körű tapasztalatok válaszolják meg.
A teljes cikk a 24.hu oldalán olvasható el, idekattintva.
Kapcsolódó korábbi cikkek: