Sokkal több magyar termék került a kosarakba, ami hosszú távon akár előnyös is lehet.
Sokkal kevesebbet mozogtak a magyarok a karantén idején, mint előtte, de volt idejük sütni-főzni, és egészségtudatosabban kezdtek el táplálkozni – derült ki a háromezer fő bevonásával végzett karanténkutatásból. Míg alkoholból, nassolnivalókból jóval kevesebbet vásároltak, addig zöldségből, gyümölcsből, tejtermékből többet. A felmérés rámutatott arra is, több magyar élelmiszer került a kosarakba, hiszen a minél rövidebb utat megtett termékeket keresték a vásárlók.
A legfrissebb felmérés alapján a koronavírus-járvány idején a magyarok egészségesebben táplálkoztak, ugyanakkor drasztikusan csökkent a fizikai aktivitás is – mondta el lapunknak Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetője. A reprezentatív karanténkutatást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a TÉT Platform és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara közösen végezte mintegy háromezer fő bevonásával. A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálják, egy rendkívüli helyzet mennyiben képes alakítani a fogyasztók magatartásán, és hajlandók-e változtatni az életmódjukon.
Kifogásmenedzsment
Antal Emese elmondta, a felmérésből kiderül, hogy a járvány idején több időt tudtunk a táplálkozásra fordítani, főzni, ezért változatosabban állítottuk össze az étrendünket, ami pozitívum. – Az elfogyasztott adagok nagyságát nem csökkentettük, miközben a megkérdezettek 14 százaléka gyakrabban étkezett ebben az időszakban – ismertette. A válaszadók közel fele (48 százalék) vallotta azt, hogy csökkent a fizikai aktivitása, így nem meglepő az az eredmény sem, hogy 24 százalék – minden negyedik ember – hízott, átlagosan három kilogrammot, kilenc százalék pedig négy kilogrammnál is többet. Csak minden tizedik ember fogyott – tette hozzá a szakember. A fogyások-hízások eredményeit összesítve átlagosan egy kilogrammot hízott a magyar felnőtt lakosság, ami soknak számít, tekintve, hogy 60-65 százalékuk így is túlsúlyos vagy elhízott.
– A felmérés egyébként online zajlott, ami valósághűbb eredményekre mutathat a testsúlyváltozás tekintetében, mintha személyesen kérdezik meg az embereket ezekről az adatokról. Így is torzíthatnak azonban a számok, mert még ennél is többet hízhatott a lakosság, hiszen önbevallás alapján születtek az eredmények, nem mérés útján – hívta fel a figyelmet Antal Emese.
A mozgás jelentős csökkenése azt mutatja, hogy nem találták fel magukat az emberek, holott számos edzésvideót tettek közzé online, teljesen ingyen. – Egy korábbi felmérésünkben vizsgáltuk, hogy mit tartanak fő korlátoknak az egészséges életmódhoz az emberek, és a felnőttek első helyen a pénzt jelölték meg, második helyen az akaraterőt, és csak ötödik helyen azt, hogy több mozgás kellene: ez jól mutatja azt a jelenséget, amelyet kifogásmenedzsmentnek hívunk – mondta a szakember.
A teljes cikk a magyarnemzet.hu oldalán olvasható el, idekattintva.