Minden negyedik magyarnak keletkezett egészségügyi problémája a veszélyhelyzet idején felfüggesztett egészségügyi ellátások miatt. A nőket, az alacsonyabb végzettségűeket, az idősebbeket és a községekben élőket az átlagnál jobban érintette, hogy a bajukkal nem tudtak időben orvoshoz fordulni - derül ki a Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített friss közvélemény-kutatásból.
Az első magyarországi koronavírusos eset regisztrálása, március 4-e után nem egészen két héttel Kásler Miklós utasítására felfüggesztették a halasztható egészségügyi ellátásokat az országban, hogy a vírus terjedését gerjesztő személyes kontaktusokat a minimálisra csökkentsék. Egy hónappal később a kórházi ágyak felét is "felszabadították", hazaküldték a betegeket, hogy az esetleges koronavírusos rohamban ne állhasson elő a bergamói katasztrófahelyzet, folyosókon fekvő, vagy kórházon kívül maradó ellátatlan betegek tömegeivel.
A nem koronavírussal összefüggő ellátások felfüggesztésekor az egészségügyi vezetés azt hangsúlyozta, hogy csak olyan beavatkozások, ellátások halaszthatók, amelyeknél az időbeli késlekedés nem vezet tartós egészségkárosodáshoz. Ennek ellenére az ellátórendszer megállítását felkavaró hírek övezték, a szakellátás a 65 évnél idősebb orvosok kivonása miatt lényegében szétesett, sok volt a panasz a telefonos konzultációk elérhetetlenségére.
Az orvos-beteg találkozások minimalizálása érdekben leállított ellátások miatt a Magyar Orvosi Kamara láthatatlan áldozatokról írt, hangsúlyozva, hogy a nem koronavírusos betegek ellátása nagyon meglassult, megnehezedett, s az ellátatlanul maradt vagy késve ellátott betegek egészségkárosodása, esetleges halála a járvány által okozott kárnál akár nagyobb jelentőségű is lehet. A nem koronavírusos betegek ellátásainak ilyen mértékű halasztása nem megengedhető, s az ellátatlan esetek felgyűlése a járvány okozta veszélyhelyzet végén, egy kizsigerelt és megtizedelt egészségügynek és társadalomnak, gazdaságnak okoz majd kezelhetetlen gondot.
A rohamszerű ágykiürítéseket kísérő kormányzati kommunikáció szintén azt hangoztatta, hogy csak a kórházi kezelésre nem szoruló betegeket küldik haza, állapotukat kezelőorvos, vagy egy grémium ítéli meg és csakis orvosszakmai döntés születhet. Az akciót felháborodás, értetlenség és tragikus események kísérték, majd a napokban az arra utasítást adó, egészségügyért is felelős Kásler Miklós miniszter a kezelőorvosokra hárította a lépésért a felelősséget.
Kijelentette, ő soha nem utasította a betegek hazaküldésére a kórházakat, ezekért a döntésekért az orvosoknak kell vállalni a felelősséget. Kásler állítását a MOK határozottan visszautasította. Müller Cecília országos tisztifőorvos pedig több alkalommal is kijelentette az operatív törzs tájékoztatóján, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NNK) nem érkezett panasz ellátásra szoruló nem covidos betegek hazaküldése miatt.