Egye nagyobb terhelést jelent a globális környezet számára az élelmiszerpazarlás. A fogalom persze összetett: értjük alatta a megvásárolt, de el nem fogyasztott ételeket, az áruházak megmaradó készleteit, és az éttermek eltúlzott beszerzéseit is. Pedig van megoldás, mindegyik szinten – hangzott el a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány legfrissebb Otthon is Műhely c. beszélgetésében.
Az élelmiszerpazarlással évről évre óriási ökológiai lábnyomot hagyunk magunk után, amit már nem, vagy csak nagyon nehezen tudunk semlegesíteni. Csak Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszerfelesleg keletkezik (az ebből megmenthető mennyiséget 80–100 ezer tonnára becsülik), az Európai Unióban évente 88 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik.Ha a magyarországi mennyiséget kamionokra raknánk, a sor Budapesttől Párizsig érne.
A klímaváltozást boncolgatva sokszor beszélünk az ökológiai lábnyomról. Ez egy-egy gazdaság erőforrás-fogyasztási és hulladékfeldolgozási szükségleteit jelenti termékeny földterület-egységre (globális hektár - gha) vetítve. Ez napjaink legátfogóbb és legismertebb fenntarthatósági mérőszáma. Az élelmiszerfeleslegek megsemmisítése komoly terhet ró környezetünkre, a bomlás, égetés során keletkező gázok hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.
A teljes cikk elolvasható a portfolio.hu oldalán, idekattitnva.