A magas halálozási rátát mutató országok három halmazba oszthatóak. Az egyik véglet a nagyon kevés beteghez képest soknak tűnő elhunyt, ilyenek jobbára a járvány felfutó szakaszában lévő, fejletlen, illetve gyenge adatszolgáltatású országok, a másik véglet a nagyon sok beteg mellett is magas halálozási szám, ilyenek a túlterhelődött egészségügyi rendszerű országok. A harmadik halmazba pedig egyetlen ország tartozik, ez Magyarország.
Lassan stabilizálódni látszik az egyes országokban a koronavírus nyers halálozási rátája, így érdemes megnézni a Johns Hopkins Egyetem által gyűjtött adatokat, amelyek megmutatják, hogy az egyes országokban miként alakul a koronavírus-járvány. A JHU folyamatosan figyelemmel követi, hogy az új megbetegedések és a halálozások alapján miként alakul a koronavírus halálozási rátája.
Látható, hogy az országok többségében 5% alatti a nyers halálozási arány (elhunytak száma a diagnosztizált betegekhez képest), ami azt jelzi, hogy ezeken a helyeken viszonylag alapos tesztelést végeztek, így a betegeket időben megfelelő kezelésben tudták részesíteni, illetve izolálták őket, így nem terjeszthették tovább a betegséget. Ezzel is meggátolva, hogy sokkal több beteg legyen az adott országban, amely túlterhelte volna az egészségügyi rendszert. Természetesen nem csak a tesztelés, az izolálás, és a kórházi kezelés volt fontos, hanem a legtöbb országban a bevezetett korlátozó intézkedések (kijárási tilalmak, higiéniás szabályok, távolságtartás, stb.) is meghatározóak voltak a járvány terjedésének lassításában. Ezzel a kombinációval egészen sikeresen küzdöttek/küzdenek a koronavírus ellen. Számos országban az is segített, hogy a vírus később érkezett meg, ezért ugyanazok a lépések, amelyek máshol elkésettnek bizonyultak, az országok egy részénél bőven elégségesnek mutatkoztak.
A teljes cikk elolvasható a portfolio.hu oldalán, idekattintva.