Ha valahol beüt a baj, mindig a kölcsönzött munkaerőt küldik el legelőször – így van ez a koronavírus-válság idején is. A kölcsönzött dolgozók a legkiszolgáltatottabbak, mondhatni, hogy a kölcsönzéssel mindenki jól jár, kivéve a dolgozót. Ám a nagy cégek érdekérvényesítő képessége erős, így nem meglepő, hogy virágzik a munkaerő-kölcsönzés, és most kitüntetett szerepbe került az iparág egyik cége, a Prohuman. A kormány azért kötött stratégiai megállapodást a vállalattal, mert úgy véli, a gazdaság újraindításában nagy szerepe lesz a szakképzett és megbízható munkaerőnek. A szakszervezet szerint viszont elég baj, ha az állami foglalkoztatási rendszer hiányosságai miatt egy munkaerő-kölcsönző tanácsaira szorul a kormány.
Jól jöhet a munkaerőkölcsönzés az újrainduláshoz
A Prohuman arra kapott felkérést a kormánytól, hogy 20 éves működése alatt felgyűlt tapasztalatait ossza meg. Saját jellemzésük szerint az ország egyik legnagyobb foglalkoztatójaként és HR-szolgáltatójaként nemcsak 700 vállalati partnerrel állnak kapcsolatban, hanem közigazgatási szereplőkkel, szabályozó szervekkel, döntéshozókkal is. Azt mondják, értik a vállalatok igényeit, ismerik a hazai és regionális munkaerő-piaci helyzetet, lehetőségeket és azt is, hogy milyen lépésekre lehet szükség. Szerintük ezért tudnának híd szerepet betölteni a vállalatok, a döntéshozók, valamint a munkavállalók és munkáltatók között.
Ezen kívül IT-fejlesztéseik révén naprakész, részletes statisztikai információkat tudnak adni a rendszereikben lévő több tízezer aktív vagy inaktív dolgozóról, munkakeresőről.