Az átlag magyar fogyasztói kosara most köszönő viszonyban sincs az infláció számításához használttal, így a tényleges, háztartásokat érintő infláció magasabb. Durva áremelkedések a járvány miatt nem voltak, több élelmiszer ára elszállt, de ezek régóta tartó, független folyamatok.
Az átlagos éves infláció mindössze 2,4 százalékos volt – ennyire alacsonyat 2018 áprilisa óta nem mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Még márciusban is 3,9 százalékon állt a mutató, az év elején pedig jócskán 4 százalék fölött volt. A szokatlanul alacsony érték tulajdonképpen egyetlen dolognak volt köszönhető a járműüzemanyagok ára 22,7 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, és ez lehúzta az átlagot. Az inflációt ugyanis egy meghatározott összetételű, az átlagos lakossági fogyasztást reprezentálni hivatott termékkosár alapján számolják
Az élelmiszerek ára 8,7 százalékkal nőtt. Ezen belül a sertéshúsé 28,9, a párizsié, kolbászé 22,3, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 15,1, a cukoré 14,1, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 12,5 százalékkal lett magasabb.