A koronavírussal kapcsolatos hatalmas médiazajban időnként elsikkadnak a lakossági hitelezésben március közepe óta bekövetkezett jelentős változások. Szubjektív fontossági sorrendben most 10 pontban összefoglaljuk, mi minden történt a veszélyhelyzet kihirdetése óta eltelt két hónapban a lakossági hitelezésben. A változásokról online Hitelezés 2020 konferenciánk keddi alkalmán a bankok vezetői részletesebben is beszélni fognak, érdemes regisztrálni.
1. Általános törlesztési moratórium bevezetése
Ez a legfontosabb, egyúttal a legismertebb eleme a hitelezéssel kapcsolatos döntéseknek. Az MNB javaslatára, a kormány rendelete alapján a március 18-a, szerda 24 óráig folyósított hitelek tőke-, kamat, és díjtörlesztését nem kell teljesíteniük az adósoknak egészen 2020. december 31-éig. Amennyiben mégis törleszteni szeretne valaki, ezt egyértelműen a bank tudomására kell hoznia, legyen az nyilatkozat vagy bizonyos esetekben tevőleges törlesztés. A moratórium ideje alatt a tőketartozás nem csökken, a halasztott kamatfizetést pedig úgy kell a moratóriumot követően kamatos kamat nélkül, a futamidő végéig egyenletesen teljesíteni, hogy ettől a hitel szerződés szerinti törlesztőrészlete ne emelkedjen. Ez a moratóriumban benne maradó adósok döntő többsége számára a futamidő meghosszabbodását fogja jelenteni. A fizetési moratórium vonatkozik a Nemzeti Eszközkezelő Programjában részt vevő természetes személyek vételárrészlet-fizetési és bérletidíj-fizetési kötelezettségére is. Hogy megéri-e benne maradni a moratóriumban, arról számításokkal alátámasztva itt, a moratóriummal kapcsolatos trükkökről pedig itt írtunk.
2. 5,9%-os THM-plafon és új fogyasztási hitelek megjelenése
Szintén az MNB javaslata és a kormány döntése alapján március 19-étől kezdődően a fedezetlen háztartási hitelek teljes hiteldíj mutatója (THM) 2020 végéig nem lehet magasabb az alapkamat 5 százalékponttal megnövelt értékénél, ami a jelenlegi alapkamat mellett 5,9%-os THM-plafont jelent a fogyasztási hitelek esetében. A bankok régi termékeik értékesítésének felfüggesztésével és új termékek kidolgozásával reagáltak az intézkedésre, március második felében így a legtöbb bank ki is jött 5,9%-os THM-mel rendelkező személyi kölcsönével. E termékek kockázata az adósok számára, hogy THM-ük 2021-től ennél jóval magasabb is lehet. A kormány csak május 4-én szabályozta egyértelműen, hogy a 2020-ban, illetve az azt követően érvényes mindkét THM-et fel kell tüntetniük e termékeiknél. A személyi kölcsönök után az elmúlt hetekben az 5,9%-os THM-plafonnak megfelelő lakossági folyószámlahitelek és hitelkártyák is megjelentek egyes bankoknál, ezeket a Pénzcentrum foglalta össze. E termékekre is jellemző, hogy kamatjuk 2021-től megugrik, így az adóstól különös óvatosságot igényelnek.
3. A banki kockázatvállalás csökkenése, a hitelfeltételek szigorodása
Nem felügyeleti intézkedések vagy jogszabályi változások közvetlen hatására, de nyilvánvalóan változott a bankok kockázatvállalási hajlandósága is a válság hatására, méghozzá bankonként igencsak eltérő mértékben és módon. Március közepe óta számos bank szigorított a lakossági hitelhez jutás feltételein, például növelte a hitelfelvételhez minimálisan szükséges elvárt jövedelmet, egyes jövedelmeket kizártak a figyelembe vehetők közül (például napidíj, osztalék, külföldről származó jövedelem, bérleti díj), kizárták a határozott idejű munkaviszony elfogadását, vagy éppen felfüggesztették a projekthitel nélküli társasházi lakások építésére adott szakaszos finanszírozású új kölcsönök befogadását. Az OTP volt az első, amelynek ilyen irányú lépéseiről beszámolhattunk. A hitelkondíciók egyébként a meglévő hitellel rendelkezők számára is romolhatnak: a A Magyar Nemzeti Bank szigorító lépései nyomán négyéves csúcspontra emelkedtek a rövid lejáratú bankközi kamatok Magyarországon áprilisban. Mivel a májusi fordulónappal rendelkező változó kamatozású hitelek kamatozása ezt követi, több százezer lakossági és vállalkozási hitelszerződés törlesztőrészlete ugorhat meg ebben a hónapban. Akik éltek a törlesztési moratóriummal, azoknak megemelkedik emiatt a halasztott kamattartozásuk és emiatt a futamidejük is, ha pedig a jegybanki relatív szigor tartós marad, akkor januártól a törlesztőrészlet is. Múlt heti cikkünkben kiszámoltuk, mennyivel nőhet a törlesztőrészlet általában, illetve a moratóriumban lévők számára mennyivel hosszabbodhat meg a futamidő.
4. Felgyorsult digitalizáció a lakossági hitelezésben
Április elején az MNB vezetői körlevélben szólította fel a hitelintézeteket, hogy az államilag támogatott hiteleknél – pl. a babaváró kölcsönnél, az új lakások építését, vásárlását célzó támogatott hitelnél – fogadják el a kormányhivatalok elektronikus hatósági bizonyítványait az ügyfelek tb-jogviszonyának igazolására. A vírushelyzetben alakítsák ki online felületüket, amelyre az ügyfelek feltölthetik elektronikusan kiállított dokumentumaikat a személyes ügyintézés mellőzése, az egyszerűsítés és az igazolások hitelességével kapcsolatos aggályok elkerülés érdekében. A korábbi gyakorlat szerint az erre szolgáló bizonyítványokat a hitelintézetek döntő része kizárólag személyes ügyintézéssel fogadta be az ügyfelektől, elektronikus úton nem. Ez annak ellenére igaz volt, hogy pl. a babaváró támogatásról szóló 2019. évi kormányrendelet kifejezetten rendelkezik arról, hogy az ahhoz kapcsolódó kérelmek elektronikusan is előterjeszthetők. Az MNB arra is felszólította a bankokat, hogy biztosítsák ügyfeleik számára a személyes megjelenést mellőző ügyintézés lehetőségét, tapasztalataink szerint a bankok fokozatosan, de egyre jobban igyekeznek megfelelni a jegybank elvárásainak.
5. Folyószámlahitelek és hitelkártyák eltérő kezelése
A törlesztési moratórium (lásd 1. pont) alkalmazása kapcsán bizonytalansági tényezőt jelent a folyószámlahitelek és a hitelkártyák kezelése, hiszen ezek esetében a törlesztőrészlet és a futamidő egyáltalán nem, vagy csak nehezen értelmezhető fogalom. A Magyar Nemzeti Bank április elejei tájékoztatása szerint egyértelművé vált, hogy e hitelek esetében a moratóriumot a március 18-a, szerda éjfélig már lehívott hitelkeretrészre kell értelmezni, ezt az ügyfelek nem kötelesek 2020 végéig törleszteni. Az MNB álláspontja szerint az ügyfél és a hitelező közös megegyezésén kell alapulnia annak, hogy a meg nem fizetett tartozását az ügyfél milyen időtávon fizesse vissza. Tekintettel arra, hogy a hitelkártyák, folyószámlahitelek esetében jellemzően kisebb hitelösszegekről van szó, elfogadható, ha ez az időszak például a bankszektor által javasolt 12 hónap lenne. Tapasztalataink szerint a bankok jellemzően ennek a javaslatnak megfelelően igyekeznek eljárni a moratóriumban érintett kis számú hitelkártyás és folyószámlahiteles ügyfelük esetében.
A teljes cikk elolvasható a portfolio.hu oldalán, idekattintva.