Az országos tesztelés részadatai alapján is enyhítene a budapesti korlátozásokon a Semmelweis Egyetem rektora, aki a 24.hu-nak beszélt arról, hogy Magyarországon a járványnak miért nem volt tetőzése. Merkely Béla már április elején azt látta, hogy itthon nem lángol be az olaszországihoz hasonló mértékben a koronavírus-járvány. Novemberre szeretne vakcinát, amit nem tenne kötelezővé, és első körben a fiataloknak sem adatná be. A járvány után azt várja, hogy átrendeződik az egészségügy struktúrája, ő maga pedig visszavonul az intenzív szerepléstől. Azt mondja, nem egyéni ambíció, hanem az élet sodorta a mostani vezetőszerepbe, és hangsúlyozza: ő nem politikus, hanem orvos.
Azt mondta, meglepődött az előzetes teszteredmények láttán, mert ötszörös előfordulási gyakorisággal számolt. Milyen számítás állt a várakozása hátterében?
A négy orvosegyetem részvételével zajló, infektológusokat is magában foglaló járványelemző munkacsoport március 22. óta folyamatosan figyeli a járvány alakulását. Az országos adatokat az egyetemek mellett egy magánellátó szolgáltatja. 50 ezer mérést végeztünk, napi szinten analizáltuk az adatokat. Azt láttuk, hogy a panaszos betegek közül sose volt magasabb a fertőzés 6,5 százaléknál. A kontaktkeresés során átlagosan nem volt magas az arány, de amikor idősotthonban vagy ápolási osztályon végezünk méréseket, akkor felment 10 százalék fölé is. Ennek az 50 ezer mérésnek az egyharmadát a panaszmentesek és kontakttal nem rendelkezők tették ki, közülük a járvány kezdeti szakaszában, vagyis március végén-április elején 1 százalék körül volt a pozitív eredmények aránya, az utóbbi hetekben 0,1. Ezen adatok alapján úgy számoltunk, hogy a május 1-jén kezdődött országos tesztelés eredménye 2-2,5 százalékos átfertőzöttséget mutat majd, az aktuális fertőzöttek aránya pedig egy ezrelék körül lesz. Ezzel szemben az országos kutatás, illetve annak részeredménye mind a két érték nagyjából ötödét hozta ki.