Járványok korábban is előfordultak az emberiség történetében: a pestisről, lepráról, koleráról, fekete himlőről mindenki hallott már. A fertőző betegségek terjedése egyre gyorsabbá és szélesebb körűvé vált, ahogy az emberek egyre többet utaztak, kereskedtek és háborúztak egymással. A fertőző betegségek okának ismerete nélkül ebben az időszakban nehéz volt hatékony megelőző intézkedéseket életbe léptetni, így a járványok évekig, évtizedekig tomboltak, vagy akár több hullámban újra és újra visszatértek. A maihoz hasonló karanténintézkedéseket már a 14. században is leírtak, de ilyen mértékű óvintézkedéseket csak ritkán, nagyobb járványok esetén léptettek életbe. A vakcinológia tudományának megszületésével, a védőoltások bevezetésével számos fertőző megbetegedést szelídítettünk meg, fékeztünk meg járványokat, és ez által mentettük meg több százmillió ember életét. A koronavírus ellen is gőzerővel folyik a vakcina kutatása. Ha elkészül a védőoltás, ki kaphatja meg? Az hogyan hat a szervezetre? Mi a különbség a természetes nyájimmunitás és a vakcinával kialakított nyájimmunitás között? A védőoltásokról, és azok hatásairól kérdeztük Ócsai Lajos járványügyi szakértőt, az ÁNTSZ járványügyi főosztályának korábbi vezetőjét.
Magyarországon melyek voltak a legsúlyosabb járványok az elmúlt évszázadokban?
A pestis sújtotta leginkább Európát - és a világot - a 14. század közepén. Voltak olyan területek, ahol a lakosság fele meghalt. Ekkor még nem ismerték az okát a betegségnek, nem tudták, hogyan kaphatja el a betegtől egy egészséges ember, ezért terjedhetett ilyen gyorsan. Jóval később, csak az ezernyolcszázas években jöttek rá, hogy a patkányokban élősködő bolha terjeszti a kórokozót. A patkány tele volt bolhával, és amikor megbetegedett az állat, lázas lett vagy elpusztult, a bolhák tovább álltak. Amikor az embereket csípték meg, belemosták a baktérium-szuszpenziót az emberi szervezetbe. Ismert a kolerajárvány is - Európában az 1830-as években jelent meg. Ez többnyire bizonyos csoportokban terjedt, ahol volt egy közvetítő - általában az ivóvíz. Ha megfertőződött a kút vize, vagy a patak, amelynek a vizét itták a faluban, városban, ott a legtöbben elkapták a kolerát. Ismerjük a fekete himlőt is, amely nagyon komoly, ragályos betegség volt, és magas volt a halálozási kockázata is.
A teljes hírt az origo.hu oldalán tudja elolvasni, ide kattintva. »