Több megkeresés érkezett a Központi Statisztikai Hivatalhoz azzal kapcsolatban, hogy a koronavírus járványhoz köthető statisztikai adatok feldolgozása során milyen módon állapítja meg a halál okát a KSH. A haláloki statisztikai adatokat a Halottvizsgálati bizonyítványok adatainak feldolgozása alapján teszi közzé.
A Halottvizsgálati bizonyítvány kitöltésének szabályozása nem csak a jelenleg kialakult kritikus helyzetben és nem csak a koronavírus esetében érvényes. Ugyanezt a kitöltési szabályt kell követni minden fertőző betegség, például az influenza A és B vírus okozta megbetegedések esetében is.
Ha az elhunytnak olyan krónikus, például szív- és érrendszeri vagy rosszindulatú daganatos betegsége volt, amely önmagában is halálhoz vezethetett volna, a koronavírus-fertőzést a kísérő betegségek között kell feltüntetni, az elhunyt halálának alap oka pedig a korábban fennálló krónikus betegség. Csak abban az esetben kell a fertőzést alapbetegségként feltüntetni, ha az okozta közvetlenül a halálozást. Ennek eldöntése, illetve a Halottvizsgálati bizonyítvány kitöltése az orvos feladata.
A KSH a WHO halálozásra vonatkozó nemzetközi sztenderd kódolási szabályait alkalmazza, amelyek szerint a legtöbb fertőző betegség nem lehet szövődménye más betegségnek, ezért a Halottvizsgálati bizonyítványon a koronavírus fertőzést vagy alapbetegségként, vagy kísérőbetegségként lehet bejegyezni. A haláloki statisztika feldolgozása során a KSH a Halottvizsgálati bizonyítványon szereplő összes betegséget adatbázisban tárolja, így az alapbetegség mellett lehetőség van az összes betegség statisztikai vizsgálatára is.
A teljes cikk a Központi Statisztikai Hivatal oldalán található.