A koronavírus és a válság nagy hatást gyakorol a társadalmakra, nem csak az anyagi helyzetünk, de a gondolkodásunk is megváltozik. A gazdasági válság a társadalom minden rétegét érinti, itt most nem az számít, hogy ki a gazdag és ki a szegény, hanem az, hogy kinek van elegendő megtakarítása. Az is megkérdőjeleződik, hogy mi a helyes és helytelen, milyen a jó államvezetés.
Hogyan érinti a koronavírus és a gazdasági válság a magyar társadalmat? Milyen hatással van a válsághelyzet a társadalom szövetére, gondolkodására a demokráciáról és az általános emberi értékekről? Mi lesz az egyes társadalmi rétegek anyagi helyzetével, hogyan érinti a szegényeket és a gazdagokat a válság? Tóth István, a TÁRKI vezérigazgatója, közgazdász-szociológus válaszol, hogy mit gondolnak a kialakult helyzetről, mi történik most a társadalomban.
Milyen hatása lesz az egyes társadalmi régtegek anyagi helyzetére a koronavírus által kiváltott gazdasági válság?
Ahogy a vírus megtámadhat gazdagot és szegényt egyaránt, maga a gazdasági sokk is bárkit elérhet – a pincérnek és az étteremtulajdonosnak, a koncerten dolgozó roadnak és a sztárzenésznek egyszerre áll le a tevékenysége és a jövedelme. A válság tehát egyfelől minden társadalmi réteget érint, a szegényeket, középosztályt és a gazdagokat egyaránt, és nem feltétlenül úgy osztja a társadalmat ketté, hogy vannak a szegények, akik még szegényebbek lesznek és vannak a gazdagok, akiknek ez az egész meg se kottyan. Másfelől viszont a gazdasági hatást bizonyos szektorok és ágazatok sokkal jobban megérzik, mint más ágazatok. Miközben egyes ágazatokban a magas és az alacsony jövedelmű, magasabb és alacsonyabb iskolavégzettséggel rendelkező embert is ugyanúgy érinti a válság, például a turizmusban vagy a kultúra területén, addig más ágazatokban felvétel van alacsony iskolai végzettséget igénylő munkákra is, például futárkodásra vagy árufeltöltésre. Az viszont egészen biztos, hogy akikre negatív a válság hatása, azok nagyságrendekkel többen vannak, mint a betegség által érintettek.
Mindaz, ami most történik a világban befolyásolja magáról a társadalomról való gondolkodásunkat is? Például, hogy mi a helyes és mi a helytelen?
Határozottan, én nem emlékszem arra, hogy valaha ilyen nagy morális kérdésekkel kellett volna szembenéznie a társadalomnak. Például szabad-e akut, sokszor létfontosságú kezelésre szorulók ezreit, tízezreit hazaküldeni a kórházakból? Mi rosszabb: néhány ezer elvesztett hónap az életből, vagy a tömegeket érintő tartós gazdasági válság? Nagy kérdés, hogy társadalom milyen válaszokat ad majd ezekre az alapvető etikai kérdésekre. Emellett a járvány kezelése kapcsán azt is sokan figyelik, hogy mely társadalmak sikeresek és melyek nem a válságkezelésben. Az autokráciák láthatóan élvezettel használják a válság lehetőségeit arra, hogy erősítsék a berendezkedésüket. Ez persze nem meglepő, hiszen mindenki felhasználja a járványt a saját pecsenyéjének sütögetésére vagy a saját „mániájának” a hangoztatására. A baj ott kezdődik, ha el is hisszük ezeket az ad-hoc érveket például arról, hogy az autokrácia esetleg jobb, hatékonyabb, mint a liberális demokrácia. Akik amúgy is hajlamosak az autokráciát elfogadni, azok általában Kínával példálóznak, és azt hangoztatják, hogy ott az erős vezetés képes volt hamar úrrá lenni a víruson.