Mit kell tudni a SARS-CoV-2 vírusról?

Mi is ez a vírus?

Virusmaszk

Virusmaszk

A SARS-CoV-2, vagy ismertebb nevén új koronavírus egy új típusú pozitív szálú ssRNS vírus, mely a COVID-19 nevű megbetegedésért felelős. Maga a koronavírus egy átfogó név, mely a Coronaviridae család egyik alcsaládját takarja.

A vírus különböző típusai emberekre, emlősállatokra és madarakra veszélyesek, nevüket a latin corona szóból kapták, a mikroszkópos képük ugyanis a Nap koronájára emlékeztet, tehát az uralkodók által viselt korona szóhoz semmi köze

Honnan ered SARS-CoV-2 név?

A napjainkban világjárványként terjedő vírusra tehát nem helyes egyszerűen annyit mondani, hogy koronavírus, hiszen ez egy összefoglaló név, mely sok más vírust is magába foglal. 

A vírust a megjelenésekor 2019-ben ideiglenesen 2019-nCov névvel látták el, majd a kutatások során bebizonyosodott, hogy a mostani vírus a korábbi SARS-CoV vírus “testvére”, ennek köszönhetően kapta a SARS-CoV-2 nevet, bár sokszor hivatkoznak rá új koronavírusként is.

Mit jelent a SARS? 

Maga az elnevezés egy mozaikszó, mely az angol Severe Acute Respiratory Syndrome kifejezésből származik, jelentése: súlyos akut légzőszervi szindróma. 

A SARS tehát egy súlyos légzőszervi betegség, amit a koronavírus egyes típusai okoznak

A vírus megjelenése és változatai

Az első koronavírusokat már a hatvanas években felfedezték bronchitis-vírussal fertőzött csirkékben, valamint náthás emberek orrüregében.

A vírus madarakra és emlősállatokra is veszélyes, ám bizonyos fajtái az embereket is megtámadják, ezeket nevezzük humán koronavírusnak, jelenlegi ismereteink alapján ennek 7 típusa létezik - 4 régebbi és 3 új típus. 

A régebbi típusok leginkább az idősekre és a gyerekekre veszélyesek, megfázásos tüneteket és légzőszervi megbetegedéseket okoznak. A tapasztalatok alapján télen felélénkülnek, míg a melegebb időszakban visszaszorulnak. Ezek a vírusok az alábbi neveket viselik:

  • HCoV-229E
  • HCoV-OC43
  • HCoV-NL63
  • HCoV-HKU1

Majd három új típusú koronavírus is megjelent, melyek ellen az embereknek nincs immunitása, valamint a vírus képes kikerülni az emberi szervezet immunvédelmét is.

Az első ismert típus a SARS-CoV vírus, mely a kínai Kuangtung tartományból indult 2003 áprilisában. A vírussal való megfertőződés légúti panaszokkal jár és akár tüdőgyulladást is eredményezhet, a halálozási aránya majdnem 10 százalékos. 

A kutatások szerint a vírus különféle kisebb emlősökben - például cibetmacska, tobzoska - fellelhető vírusokból fejlődött ki. 

A vírus másik típusa a MERS-CoV, mely a SARS vírusnak a közel-keleti változata, Szaúd-Arábiában jelent meg 2012-ben; majd Afrikában, Európában és az Egyesült Államokban is felütötte a fejét. 

Ez egy zoonózisos megbetegedés, vagyis állatról emberre terjed, a vírust leginkább denevérekben és tevékben találták meg.

A tudomány jelenlegi állása szerint a legújabb humán koronavírus SARS-CoV-2, mely 2019 végén jelent meg a kínai Vuhanban, szintén zoonózisos megbetegedés, egyelőre azonban nem tudni, hogy közvetlenül jutott-e állatról emberre a vírus. 

A vírus először Ázsiában jelent meg, ezután Európában és az Egyesült Államokban, majd végül a világ minden táján. A WHO 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította, ami korábban a humán koronavírus többi típusánál nem történt meg.

Források